Erle Ellis, a Marylandi Egyetem kutatója szerint az emberi társadalmak a megjelenésük óta alakítják a bolygót, és ez lehet a kulcsa az emiatt kialakult problémák orvoslásának is.
Enyedi Ildikó filmes kutatásai során fedezte fel a tengerbiológusból lett növénykommunikációs tudós, Monica Gagliano munkásságát, aki manapság főként növényi akusztikával foglalkozik. Az ausztráliai Perth-ben értük utol napjaink egyik legeredetibb tudósát, aki valós példát mutat a tudományos ismeretek újragondolására. Interjú a Csendes barátot ihlető kutatóval.
A zöldben végzett terápiás módszerek működnek, nem csoda, hogy az egyik budai kerületben már receptre írják a természetben végzett mozgást. Miért és hogyan gyógyít az erdő a kutatások szerint? Hogyan éltük át a flow-élményt egy farakáson ülve? És vajon beérhetjük-e a Margitszigettel vagy a kiskerttel, ha az erdő nem elérhető?
A havazás előhozza a gyerekkori emlékeket, de nem csak emiatt szeretjük.
A matematika univerzalitására találtak meglepő példát lengyel kutatók: a sztalagmitok, azaz a felfelé növekedő cseppkövek adott matematikai szabályt követnek, függetlenül attól, hogy hol keletkeztek.
Egyre több a szarvas, az őz, a muflon, a vaddisznó, már a természetvédelem is mind hangosabban kongatja a vészharangot miattuk. Milyen sokan vannak, mivel jár mindez, miért nem akarnak többet kilőni a vadászok, és hol a megoldás?
Litauszki Tibor, Szabó Csaba és Király Árpád kapta meg idén a zsűritől Az év természetfotósának és természetfotójának járó elismerést. A felvételeket vándorkiállításra viszik.
A polgári védelem eddig két halálesetről számolt be: egy férfi vízbe fulladt, egy nőt pedig a törmelékek alatt találtak meg.
Megmutatta magát a csapadékmentes ősz Szilvásváradon.
Tőlük ugyanis önismeretet, lelassulást, kapcsolódást, jelenlétet, megfelelés nélküli életet tanulhatunk. Ezt üzeni egy új könyv szerzője, aki a Nap és a Hold ciklikus változásainak követésével segít visszatalálni önmagunkhoz, kilépni az urbanizált világ kényszeres forgatagából. De mit lehet tanulni a téltől vagy a nyártól? Miben segítenek minket a hétköznapokba illesztett rituálék? És hogyan hangolódjunk rá a mostani évszakfordulóra, az ősz érkezésére?
A héten Svédországban is lakott területre merészkedett néhány hatalmas növényevő, de Alaszkában még a tűzoltóság épületébe is betrappolt egy. Videó.
Az Aucklandi Egyetem kutatói még 2023 decemberében vettek videóra egy cápát, aminek igen furcsa útitársa akadt.
A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint a globális felmelegedés szempontjából 2024 volt az elmúlt 175 év legrosszabb éve.
Új-Zélandon nemrég jogi személyként ismerték el a Taranaki-hegyet, és ez nem az első ilyen döntés a távoli országban. Ilyen intézkedésekre szükség van, hiszen nem tiszteljük eléggé a természetet. Litkai Gergely össze is gyűjtotte, hogy miből ért(ene) az ember, így került teljes más megvilágításba a Piroska és a farkas meséje, a három kismalac építkezési projektjei, de Tiborcz István befektetései és Deutsch Tamás bizottsági szereplése is az Európai Parlamentben.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai az elsők, akik nagy biztonsággal állítják, a világ országainak lépése miatt regenerálódhat az ózonpajzs.
Több mint tíz év munkája van abban egy nemzetközi kutatócsoportnak, hogy sikerült videóra venni a hóba ásott odúból előbújó jegesmedve kölyköket.
Napjainkban valamilyen stresszhatás folyamatosan ér minket, a kérdés az, hogy van-e hatékony megküzdési stratégiánk.
Kit ne nyugtatna meg, ha madárfüttyöt, csobogó patak hangját hallgatja, és ezzel pont ellentétes hatást vált ki a kiabálás, a dudaszó, a fékcsikorgás hangja. Brit kutatók arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha kombinálják ezeket a hanghatásokat.
Az ősidőkbe nyúlik vissza mély kapcsolódásunk a természethez, és a saját érdekünkben nagyon jól tesszük, ha a napjainkra igencsak kihűlt viszonyt újra felmelegítjük.
Finn kutatók szerint érdemes alaposabban megvizsgálni a természet egészségre gyakorolt hatását, a jövőben ugyanis több betegség kezeléséhez szükséges anyagot is találhatnak ott.
