Meglepte, hogy a Léa Seydoux által alakított karaktert a Csendes barát című Enyedi Ildikó-filmben az ön munkássága inspirálta?
Egy filmrendezőtől tudtam meg, akivel egy dokumentumfilmen dolgoztam együtt. Ő olvasott arról, hogy én voltam az ihletője az egyik szereplőnek egy többszörös díjnyertes fikciós filmben. A Csendes barátot a napokban mutatják be Perth-ben, már alig várom, hogy megnézzem. A legjobban annak örülök, hogy a növénykutatás és ezek a kérdések az emberinél magasabb érzékelésről és cselekvőképességről egy olyan erős médiumon keresztül, mint a film, a kultúra részévé válhatnak. Az a tény, hogy egy Léa Seydoux-kaliberű színész megformál egy magamfajta karaktert, csodálatos. Gratuláltam Enyedi Ildikó rendezőnek és az egész stábnak. Mit kívánhatna többet egy, a fősodor peremén dolgozó tudós, mint hogy az ötletei, a kutatásai ilyen messzire jussanak?
https://www.youtube.com/watch?v=HKMzwjqeJ9c
Mi vitte Ausztráliába, és mi tartja ott több évtizede?
A PhD-program miatt jöttem Ausztráliába, tengerkutatóként korallzátonyokat vizsgáltam. Legalábbis ez volt a terv. De Ausztráliának van egy varázsa, hogy magához öleljen, felismertesse veled a mezítlábas tapintást, a rendkívüli biodiverzitást, az ősi ökoszisztémákat és talán a legerősebben az őslakosok mély tudását, ami itt még létezik. Amikor elkezded, akár csak óvatosan is, megérteni az őslakosok és az ország közötti, több mint 40 ezer éven át ápolt kapcsolatot, rájössz, hogy a nyugati tudomány sok szempontból még mindig csak tanulja a helyes kérdések feltevését. Ausztrália arra kényszerített, hogy áttörjem az addigi kereteimet, mert itt semmi sem illik bele azokba a kategóriákba, amelyek használatára kiképeztek. Ez a kellemetlenség a gondolkodásom egyik legtermékenyebb ösztönzőjévé vált. Még mindig tanulok ebből a gyönyörű, erőteljes helyből.
Etikai és szakmai válságba került, amikor a Nagy-korallzátonyról szóló kutatása részeként olyan halakat kellett leölnie és felboncolnia, amelyek napok óta a kezéből ettek. Ezért váltott növényekre?
