A termőföld tulajdonviszonyaiba is belenyúlna az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium – derült ki a napokban Bóna Szabolcs nyilatkozataiból, aminek a részleteiről beszélt most a miniszter-jelölt a HVG kérdésére.
A legaljasabb kormányzati plakátokat is kiragasztó, Magyar Pétert AI-videóban lejárató Balásynak 92 milliárd osztalék jutott az elmúlt évtizedben, ebből kezdett el a 2020-as években agrárcégeket alapítani és termőföldet vásárolni.
Hiányzik az erős feldolgozóipar, kiugróan magasak az áram- és gázárak, az innovációk elmaradnak, a képzést leépítették – sorolja a HVG-nek adott interjúban Bóna Szabolcs, a Tisza szakértője, hogy milyen nehézségekkel küzd a kormány miatt a magyar agrárium. Az egyéniben Győr-Moson-Sopron megye 3-as körzetében induló politikus beszélt arról, miként adnának lendületet a gazdálkodóknak, de arról is, hogy prosperáló cég vezetőjeként miért szállt be a politikába.
A miniszter tavaly nem vett új földeket, így be tudta őt előzni Szabó Zsolt hevesi fideszes képviselő. Bánki Erik szántóbajnok viszont messze veri mindkettőt.
A HVG értesülései szerint a börtöncégek által művelt földekkel együtt részben vagy egészben maguk a vállalatok is a Jövő Nemzedék Földje Alapítványhoz kerülhetnek, ahol kormányváltás esetén is fideszes érdekeket szolgálnak. Úgy tudni, a megmozgatott termőföld 40 ezer hektár, a vagyon értéke több tízmilliárd forint.
A milliárdos Balásy Gyula még csak nem is kezdő gazda.
Egy apró kivételt csempésztek a földtörvénybe, ami a termőföldek kiárusítása előtt nyithatja meg az utat.
Hetzmann Béla alumíniumöntődéjében is tekintélyes profit termelődik, de ezen kívül több állami, illetve az Orbán-kormányhoz közeli cégben, illetve intézményben tölt be vezető pozíciót.
Az ország legnagyobb ipari parkját építenék meg Bicsérd határában, Pécs közvetlen közelében, csak éppen a felülről jövő elképzelés nem egyezik a helyiekével. Gazdák alól kihúzott első osztályú termőföldek, rengeteg bizonytalanság, illetve a környezetszennyezéstől való félelem jellemzi a beruházást. Már ha megvalósul.
Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének egyik eszköze lehet a regeneratív mezőgazdaság. Európában nincs hivatalos szabályrendszere, fő kérdésekben még a követői között sincs egyetértés.
A szántóföldek ára és bérleti díja is lassulva nő. Rövid távon nagyobb megtérülést biztosíthat a lakáskiadás, de hosszú távon a termőföldek értékállóbbak, ráadásul uniós támogatás is jár utánuk.
A tavalyi átlagárral számolva több mint 41 milliárd forintos bevétele lehet. A cél, hogy segítség a kis- és közepes gazdálkodókat, de a korábbi tapasztalatok alapján vannak kétségek, hogy ez megvalósul-e.
A regeneratív gazdálkodás hasznos eszköz ahhoz, hogy az intenzív termesztéssel kizsigerelt termőtalaj újraéledjen. Egyre több gazda tapasztalja meg, hogy szántás nélkül is van élet. Az EU ökogazdálkodási programja segíthet a bevételek megtartásában az átállás során.
Ha elfogadnák az ellenzéki törvényjavaslatot, megszűnne az a gyakorlat, hogy termőföldeket minősítenek át azért, hogy ott mondjuk ipari park épüljön. A Párbeszéd a legfőbb ügyészhez is fordul közben, mert a Soroksár melletti ipari központ Tiborcz-érintettségét gyanúsnak találják.
Nem nagy a külföldi, így a kínai részesedés sem az amerikai földpiacon, ám annál érdekesebb ügyleteket bonyolítottak kínaiak.
Egyre népszerűbbek az agrárkütyük, a kérdés csak az, hányan tudják használni.
A természeti világ képes a megújulásra. A tönkretett termőföldek helyreállításának első lépése ezért az, hogy felszámoljuk a természetes regeneráció útjában álló akadályokat - mutatnak rá a Regeneráció című könyv szerzői. Részlet.
Békés megyében a legdrágább a föld, egy hektár átlagosan 2,3 millió forintba kerül.
A kormány 2018 vége helyett most próbál megfelelni egy Ab-határozatnak, de leszűkítve. Arra hivatkozik, hogy már csak egyetlen egykori termelőszövetkezetben maradt megoldandó probléma.
Összesen 400 millió eurós földalapból vettek volna határon túli földeket, a szlovák külügy nehezményezte, hogy erről csak a sajtóból értesült.
