Így lehet a kizsigerelt termőföldekbe újra életet lehelni

A kutatók már évtizedekkel ezelőtt megmondták, hogy az intenzív termesztéssel kizsigerelt talajokon megtermelt élelmiszerekből degeszre ehetjük magunkat, akkor sem jutunk hozzá a számunkra szükséges tápanyagokhoz, és a talaj pusztulásával csökkenő szénmegkötő képesség miatt a klímaváltozás tempója is gyorsul. Elsőként az Egyesült Államokban ébredtek fel: a mezőgazdasági tárca már 1933-ban létrehozta a Termőföldvédelmi Szolgálatot, amely segíti a gazdákat áttérni az új technológiákra. A nagy területeken véső ekét (talajlazítót) vagy no-till („nem bolygatni a talajt”) technológiát kell használni.

Államonként eltér, hogy mennyire terjedt el az új technológia, de Minnesotában és Michiganben a farmerek nagyjából 30-40, Wisconsinban, Észak- és Dél-Dakotában 80-90 százaléka használja az effajta talajművelést. A magyarországi termőtalajok olyan mértékű roncsolást még nem szenvedtek el, mint az észak-amerikai táblák, de jelentős a talajpusztulás. Tavaly, a katasztrofális aszály kellős közepén Dobos Endre, a Miskolci Egyetem talajkutatója tartott látványos bemutatókat a gazdálkodóknak arról, hogyan teszik tönkre még a legjobb termőföldeket is a hagyományos technológiák alkalmazói.