Földművelés máshogy. Mi az a regeneratív mezőgazdaság?
Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének egyik eszköze lehet a regeneratív mezőgazdaság. Európában nincs hivatalos szabályrendszere, fő kérdésekben még a követői között sincs egyetértés.
E gyetlen nyár alatt három hőhullámon, majd egy őszi árvízhullámon vagyunk túl, s a kutatók szerint ez lesz az új norma a következő évtizedekben. Ördögi körnek tűnik, hogy az európai agráriumra jellemző intenzív gazdálkodás üvegházhatásúgáz-kibocsátása nem csökken, és ez is hozzájárul a hektikus időjáráshoz, amely idővel ellehetetleníti a mezőgazdaságot. Az európai agrárterületek legfeljebb 50 százalékát lehet egészségesnek nevezni, ha a talaj biológiai állapotát és aktivitását vesszük figyelembe.
Szabályok nélkül
A mezőgazdaság üvegházgáz-kibocsátásának közel 70 százalékát az állattenyésztés adja, főként a takarmánytermesztés és a trágyatárolás. E kibocsátási értékek nem csökkennek 2010 óta, holott az uniós Közös Agrárpolitika költségvetésének negyedét elvileg a klímaváltozás hatásainak mérséklésére fordították. A helyzeten segíthet a regeneratív gazdálkodás elterjedése.
Az Egyesült Államokban már évtizedek óta széles körben alkalmazzák ezt a technológiát. Az amerikai minta adaptálását azonban nehezíti, hogy a tengerentúlon nem tekintenek mumusként a génmódosított (gmo) növényekre és a növényvédő szerekre. Az EU-ban viszont a termelők többsége a jövedelmezőségi gondok ellenére ragaszkodik a hagyományos technológiákhoz. Persze Európában sem ismeretlen a „bolygatás nélküli” talajművelés, de a regeneratív vagy no-till (szántás nélküli) technológiát alkalmazó gazdaságok számáról csak becslések vannak, mivel sem egységes szabályrendszer, sem tanúsítási rendszer nem létezik.
Az uniós tagországokban a szigorú szabályrendszer keretein belül, tanúsítványokkal akkreditált ökogazdaságok a teljes megművelt földterület 10 százalékát használják. Ezen belül vannak a no-till technológiát alkalmazók. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője, az Ökogazdálkodók Európai Szövetségének (IFOAM Organics Europe) alelnöke szerint a regeneratív gazdálkodást sokan sokféleképpen értelmezik, és ennek megfelelően sorolják be a gazdaságukat az egész kontinensen ide vagy oda. Az ÖMKi-nél jelenleg is dolgoznak azon, hogy a regeneratív gazdálkodás hazai tanúsítási rendszerét kialakítsák úgy, hogy az megfeleljen az ökoszabályoknak (minimális növényvédőszer-használattal, gmo-növények nélkül).