Azért nem Varga Judit, hanem helyettese, Völner Pál engedélyezte a miniszteri engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazását, mert a miniszter gyakran akadékoskodott – gyakorlatilag ezt állította Varga Judit exférje. De miért fontos ez, és mi a jelentősége?
Nem igaz, hogy a Pegasus licencszerződése szerint a kémszoftver kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés gyanúja esetén vethető be – mondja a hvg360-nak adott interjúban Péterfalvi Attila, a Pegasus-jelentést készítő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Állítja, minden vizsgált esetben alapos volt gyanú. Elhiszi, hogy „nem hangzik megnyugtatóan”, de tényleg bárkit meg lehet figyelni. A Nemzetbiztonsági Bizottság vagy az Európai Parlament szerinte megfogalmazhat ugyan aggályokat, de ezek politikai testületek. Arról is beszélt, hogy eltörölné a választási ajánlásgyűjtést és a „semmit nem érő” vagyonnyilatkozat-tételi rendszert.
Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.
A cég állítja, mindent törvényesen csináltak, és csak egy szoftver készítéséhez használják fel a megszerzett adatokat.
Sokáig csak az ügynökség emberei láthatták ezt a felvételt, ami most már bárki számára könnyen hozzáférhető.
Ellenzéki politikusok, újságírók és civil aktivisták számolnak be a mobiljukon tapasztalt különös jelenségről. Szakértők szerint egyértelműen titkos adatrögzítés folyik, de hogy kik és mi célból végzik, azt homály övezi.
Az ügyet kommentálni nem akarta, de Péterfalvi Attila annyit elmondott a hvg.hu kérdésére: hivatala kivizsgálja az orosz szoftverkód alkalmazását a nemzeti konzultáció internetes felületén.
Nem kapott felhatalmazást az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, vagyis az NSA a szenátustól arra, hogy továbbra is válogatás nélkül gyűjtsön a telefonhívások címzettjeire és időtartamára vonatkozó adatokat, így ezt június 1-től nem teheti meg.
A Der Spiegel szerint az NSA az úgynevezett technikai felderítési együttműködés keretében több mint tíz éven keresztül adott át adatokat a BND-nek, a német hírszerzés pedig ezeket betáplálta a különböző világrégiók megfigyelésére használt rendszereibe.
Német kormányforrások vasárnap beismerték azt a sajtóértesülést, hogy a német hírszerzés (BND) célkeresztjében Törökország került.
Hogy ha lenne ilyen kérelem, megvizsgálnák, de egyelőre nem érkezett hozzájuk beadvány ebben a témában - mondta a brazil külügyminiszter Snowden állítólagos menedékkérelmével kapcsolatban.
