Semjén a "lelki Trianon begyógyításáról"
Európában általános, és a dolgok természetes állapota, hogy a határon túliak közjogilag is a nemzethez tartoznak - mondta a miniszterelnök-helyettes a Duna Tv-ben.
#Trianon
Miért sikeresebbek nálunk az osztrákok?
Ausztria 1919-ben rosszabb helyzetben volt, mégis a saját Trianonjából jobban jött ki, mint Magyarország. Még területet is szerzett – éppen tőlünk. A második világháború után pedig igazán megmutatkozott az osztrákok ügyessége, hiszen már a jóvátételt és a szovjet gyárfoglalásokat is kimanőverezték, arról nem is beszélve, hogy 1955-ben diplomatáik révén szabadultak meg a szovjetektől, míg mi 56-ban véres áldozatokkal sem tudtuk ezt elérni.
Zsolt könyve
Trianon a belső ellenség miatt lett, de utána nemzeti feltámadás következett, ami után ugyan megint Trianon jött, de az már nem ér. Semjén Zsolt agya kifürkészhetetlen, ám baljós.
Semjén Zsolt a fantáziánkra bízza a Trianon-hasonlatot
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Trianon azért következhetett be, mert a belső hazaárulók hátba szúrtak bennünket, ezért nem szabad engedni, hogy ilyenek álljanak az ország élén.
A magyarfaló Tigris menye nem felelős Trianonért
Százhetven éve, 1841. szeptember 28-án született Georges Clemenceau francia politikus, a trianoni békekötés egyik kimunkálója. Egy közismert legenda szerint azért viseltetett ellenszenvvel a magyarok iránt, mert fiát faképnél hagyta magyar felesége.
Trianon után: hogyan győzködtük Párizst?
A két világháború közötti Európában a legnagyobb zajt a magyar propaganda keltette – állapította meg A. J. P. Taylor történész. Természetesen a magyar revíziós propagandáról, a Trianonban elvesztett területek részleges vagy teljes visszaszerzéséért folytatott ideológiai, pénzügyi és politikai kampányokról van szó.
Sebők János Koltay Gáborról és az „udvari művészetről”
Sok baj van mostanában az „udvari művészekkel”. Intrikálnak, hisztiznek, elégedetlenkednek, megsértődnek, kérik a jussukat. Üdítő kivétel Koltay Gábor, aki mint hajdan a pártállamban, most Orbán Viktor rendszerében is megbízhatóan teszi a dolgát, hozza a tőle megszokott formát.
Vona-Navracsics szópárbaj Trianon miatt
A Parlamentben a hétfői napirend előtti vita során a nemzeti összetartozás napja is szóba került. Vona Gábor szerint nincs mit ünnepelnünk ezen a napon.
Még Trianonnál is lehetett volna rosszabb
Kilencvenegy évvel ezelőtt, 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, pontosabban békediktátumot, amely Magyarországból – Horvátország nélkül számítva – korábbi területének 33 százalékát sem kitevő országot faragott. A lakosok száma 7,6 millióra apadt az addigi 18,3 millióról.
Nagy-Magyarország nem más, mint egy jó adag paradicsomleves?
Az idén először ünnepként számon tartott Nemzeti Megemlékezés napja kapcsán arra voltunk kíváncsiak, vajon a fiatal kreatívokat miképp foglalkoztatja az idestova 91 éve történt határváltozás. Egyáltalán, érdekli őket? A Kitchen Budapest Magyarország Szubjektív Atlasza című gyűjteményéből ez is kiderül. A HVG gondozásában június végén jelenik meg a könyv.
Trianon-emléknap: a kormányszóvivő szerint létezik összetartozás a magyarok között
Nagy Anna szerint fontos, hogy megerősítsék azt a fajta összetartozást, amely békeszerződések és határok ellenére igenis létezik a magyarok között.
Slota a budapesti szlovák nagykövet visszahívását javasolja
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Ján Slota szerint Szlovákiának nem szabad már tovább hátrálnia, tapasztalván Orbán Viktor Trianon revíziójára törekvő politikáját. Tiltakozásul a miniszterelnök március 15-én elhangzott beszédére vissza kellene hívni a budapesti szlovák nagykövetet.
Tiltakozik a Jobbik a rétsági szlovák kisebbségi nap dátuma miatt
A nyugat-nógrádi városban június 4-én tartják a Szlovák Kisebbségi Napot, ami a Jobbiknak nem tetszik, mert szerintük az "a nemzeti gyásznap megcsúfolása".
Lenin győzelme felgyorsította a Monarchia szétesését
92 éve, 1918-ban már semmi sem állíthatta meg az Osztrák Magyar Monarchia pusztulását. Az eseményeket erőteljesen befolyásolta, hogy az 1917. októberi oroszországi forradalom (jobban mondva puccs) sikere és az ebből következő, 1918. márciusi breszti béke felborította az európai hatalmi egyensúlyt. Az antant attól tartott, hogy Németország győzelmet arat mielőtt még az amerikai csapatok eldöntenék a háború kimenetelét. London és Párizs ettől kezdve hathatósan elősegítették a Monarchia szétverését.
Tőkés László: a „hazai szociálliberálisok és az erdélyi opportunisták” kérjenek bocsánatot
Máig hatnak Trianon következményei, ezért szükség van a gyógyításra - hangsúlyozta Tőkés László a Kempinski Szállodában, a kilencven éve történt gyulafehérvári döntés emlékére tartott sajtófogadáson.
Trianon: nem volt valódi játéktér
„1914-ben már eldőlt, hogy a történelmi Magyarország területe nem maradhat fenn.” 1917 végéig még – igaz, változó mértékben – lehetőség nyílott a trianoninál kedvezőbb állapot elérésére, de utána már nem – állítja Hajdu Tibor történész.
Édes Erdély, itt voltunk…
Hetven éve, 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, mely az 1938 és 1941 közötti magyar revíziós lépések közül a legjelentősebb volt – legalábbis a visszatért terület nagyságát és a lakosság létszámát tekintve. Magyarország tovább sodródott a világháborúba a náci Németország oldalán.
A közbeszédben terjengő Trianon-legendák
Ablonczy Balázs történész Trianon-legendák című, egyesek szerint provokatívnak ígérkező új könyvét mutatták be szerdán a Mammut Libriben - írja a Könyves blog szerzője.
Nem, nem soha! = Tria-non?
Az Urbanlegends.hu írója két történészt is megkeresett a Nem, nem, soha! szlogen eredetét magyarázó legenda leleplezésére.
Trianon és az irredenta
Tudja-e Ön, miért írják sokszor így a gyászos nevet: Tria-non? A válasz egyszerű: mert így latinul pontosan azt jelenti: "három nem" - olvasható a Laudator temporis acti blogon. Egy másik blog szerint azonban az értelmezés csupán kitaláció.