Tudja-e Ön, miért írják sokszor így a gyászos nevet: Tria-non? A válasz egyszerű: mert így latinul pontosan azt jelenti: "három nem" - olvasható a Laudator temporis acti blogon. Egy másik blog szerint azonban az értelmezés csupán kitaláció.
A Magyar Szocialista Párt péntek délutáni budapesti megemlékezésén mintegy száz fő vett részt, s a történész Hiller István mondott beszédet.
Megrongálták a 2007-ben emelt Trianon-emlékművet a főváros XVII. kerületében, a márványtáblát péntekre virradóra ismeretlenek vörös festékkel áthúzták - közölte a kerület önkormányzata.
Az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Ma parlamenti emlékülés lesz.
Már áll a szlovák Trianon-emlékmű Révkomáromban a szlovák-magyar határ közelében. A több mint másfél méteres kőoszlopot péntekre virradóra állították fel a határátkelő egykori épületeinek közelében az Erzsébet hídra vezető út két oldalát elválasztó középső füves sávban, és jelenleg rendőrök őrzik.
Kilencven évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést. A hvg.hu-n percről percre követhették az akkori eseményeket, amelyek itthon és Franciaországban, Versailles-ban történtek.
Trianon a magyarság közös traumája volt – állítja Pfitzner Rudolf, a 80 éves, Münchenben élő pszichoanalitikus, aki szerint a kilencven évvel ezelőtti traumát el kell fogadni és ki kell beszélni – máskülönben a magyarságnak nem lesz új, európai identitása, hanem továbbra is a régi sebek foglya marad.
„Koncepciók államról és nemzetről a Kárpát-medencében Trianon óta” címmel tartanak csütörtökön és pénteken kétnapos konferenciát a Budapesti Francia Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szervezésében. Az Akadémián zajló tanácskozás megrendezésében a Budapesti Szlovák Intézet is részt vett. A konferencián magyar, francia, osztrák, román és szlovák történészek tartottak, tartanak előadást.
A Nemzeti Összetartozás Napjának hétfői megszavazása nemcsak Trianonra emlékeztet, hanem egyik identitásképző témájától is megfoszthatja a Jobbikot - írja a HVG.
Trianon-emléktáblát leplezett le a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke Pozsonyban, a városközpontban álló főposta épületén.
A Trianon-legendák című kötet szerzőjét, az ELTE művelődéstörténeti tanszékének adjunktusát, Ablonczy Balázst a békeszerződéssel, békediktátummal kapcsolatos tévhiedelmekről kérdeztük. A beszélgetésben szó esik majd vagonlakó menekültekről, Apponyi és Teleki grófról és egy francia kalandorról is.
Külön tart trianoni megemlékezést pénteken az MSZP - tudta meg az MTI.
Mikor ért véget az első világháború? 1918-ban vagy 1945-ben? Nálunk mindenesetre csak 1920-ban a trianoni békeszerződéssel, de máshol is még folyamatosan zajlottak a küzdelmek az 1918-as fegyverszüneti egyezmények után. Csak néhány példa: Szovjet-Oroszország, Görögország, Törökország, Lengyelország, de a magyar-román és a magyar-csehszlovák összecsapások 1919-ben is még a térségbeli feszültségeket jelezték. Minderről a Politikatörténeti Intézet szerdai konferenciáján esett szó.
Az MSZP nem vesz részt a pénteki trianoni parlamenti emlékülésen - közölte a frakció ülésen után Mandur László az MTI-vel szerda délután.
Nem hangzott el a magyar álláspont a trianoni békeszerződésről azon a szemináriumon, amelyet a prágai Gazdasági és Politikai Központ (CEP) rendezett hétfő este a cseh fővárosban - közölte a cseh közszolgálati televízió.
Szlovákia számára történelmi jelentőségű a trianoni békeszerződés - állítja Ivan Gasparovic szlovák államfő a dokumentum aláírásának 90. évfordulója alkalmával hétfőn kiadott nyilatkozatában.
Óriási volt a nyugtalanság az országban a Trianon előtti napokban, 1920. június elején. Egy bankot is majdnem megostromoltak Pesten, tiltakozás volt az osztrák konzulátus előtt, és az egyik demonstráción revolverlövések is dördültek. Közben osztrák, csehszlovák, szerb és román diplomáciai jegyzékek fenyegették vagy vádolták a magyar kormányt.
A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az Országgyűlés hétfőn a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt törvényjavaslatát hétfőn az Országgyűlés többsége fogadta el.
Az első világháborúban vesztes országok többsége ma már alig gyászolja az akkortájt elcsatolt területeket – leginkább azért, mert nincsenek a határaikon túl sok százezres vagy milliós nemzetrészek.
Egy szétesett ország töredékein vitatkoztak egymással a Nemzetgyűlésbe az év elején bejutott, addigra már lemondott miniszterelnökök, továbbá egy „majdnem-miniszterelnök” és a hatalmon lévő kormányfő 1920 májusának végén, néhány nappal a trianoni békeszerződés aláírása előtt. A téma a háborús felelősség és a békediktátum volt.
