Az LMP támogatja a Jobbik arra vonatkozó kezdeményezését, hogy Nemzeti együttműködés a Kárpát-medencében címmel politikai vitanapot tartson az Országgyűlés június 4-én, a trianoni szerződés aláírásának kilencvenedik évfordulóján.
Magyarország megpecsételte a sorsát a sok nyelven beszélő, de a magyaron kívül egyet sem "értő" Apponyi gróf Párizsba küldésével. A "bő szóköpés" mesterét - ahogy a grófot Ady jellemezte - magyarosítási törekvései miatt olyan világhírű írók támadták már 1907-ben, mint Lev Tolsztoj és a Nobel-díjas Björnsterne Björnson. Apponyi 1920-ban sem okozott csalódást ellenfeleinek: kilencven évvel ezelőtt a szomszédos államok "alacsonyabbrendű fajairól" szónokolt a párizsi békekonferencia vezetőinek.
Románoktól visszalopott vasúti kocsiban indult 1920. január 5-én Franciaországba, a Párizs környéki Neuillybe a magyar békedelegáció, amelyet Apponyi Albert gróf vezetett. Napra pontosan kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 15-én pedig a győztes hatalmak képviseletében a Nagykövetek Tanácsa átadta Apponyiéknak az első világháborút lezáró, rendkívül súlyos békefeltételeket, amelyek a trianoni békediktátum júniusi aláírását előlegezték meg.
A román nemzeti ünnep, december elseje délkeleti szomszédunkban az ország egyesítésére emlékeztet. Ez azonban a magyarok számára tragikus nap, hiszen Erdély elvesztését jelenti. A történelmi nézőpontok különbségéről, a ma is időnként érzékelhető feszültségről Zahorán Csaba történésszel, a Terra Recognita Alapítvány munkatársával beszélgettünk.
Sólyom László magyar és Ivan Gasparovic szlovák elnökkel közölt párhuzamos interjút pénteki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív német napilap bevezetőjében azt írta: a két ország közötti kapcsolatok továbbra is és egészen a legmagasabb szintig feszültek. A két ország államfője egyaránt a másik felet teszi felelőssé a rossz viszonyért.
Trianoni utórezgések címmel közölt kommentárt az 1919-es párizsi békekonferencián született megállapodás hatásairól keddi számában a Die Welt.
Már októberben dönthet a fővárosi közgyűlés az újpesti "Fájdalmas Anya" szobor visszaállításáról - közölte a Népszavával Ughy Attila, az ügyben illetékes Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság fideszes elnöke.
Raffay Ernő, az Antall-kormány volt államtitkára szerint Magyarország, Horvátország szövetségeseként, visszaszerezhette volna a szerbektől a Trianon során elvesztett területeket.
Európának be kell végre avatkoznia címmel, az Axel-Springer érdekeltségébe tartozó német Welt napilap internetes kiadása sürgeti az Európai Uniót, próbálja meg kezelni a magyar-szlovák konfliktust, mielőtt az végleg elszabadul.
Az Országos Választási Bizottságnál (OVB) fellebbezett az SZDSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete, miután a területi választási bizottság elutasította a Jobbik ellen, kampánycsendsértésre hivatkozva benyújtott beadványát - közölte a párt térségi irodavezetője.
Stabilizáció, nemzetközi segítség, gazdasági egyensúlyhiány, növekvő adósságszolgálati terhek, bizalomhiány, valutastabilitás – ismerősen csengő, mostanában gyakran hallott fogalmak. E kulcsszavak ugyanúgy jellemezték Magyarország helyzetét az 1929-33-as nagy gazdasági világválság idején is. Ráadásul az akkori magyar pénzügyi és politikai vezetés mentalitásában is felfedezhető némi hasonlóság a maihoz. Ennyire ne változtunk volna?
A bűnbakok és nemzetárulók sorra vétele, kormányellenes kirohanások, 64 vármegye, lobogó árpádsávosok. Magyarnyúzó rácok, tótok, mócok, francúzok. Nincs a teremtésben vesztes, csak mi. Könny és harag. A hétvégi Trianon-megemlékezések nagyjából a szokásos mederben zajlottak volna, ha a fideszes Németh Zsolt nem veszi el a Trianon-specialista revizionisták elől a show-t.
