Népmesei motívumokkal és összeesküvés-elméletekkel próbálták megérteni az igazságtalan békét – mondja a történész, akivel a megszállás ellen fegyvert fogott valóságos hősökről és áldozatokról is beszélgettünk.
A könnyen átélhető, bár hamis történetek Trianonról „egyszerűbb magyarázattal szolgálnak a valóságosnál” a történész szerint, aki arról is beszélt a HVG-nek adott interjújában, mit is akartak valójában a szabadkőművesek az ország feldarabolásának tervével kapcsolatban.
A magyar az magyar s pont - jelentette ki a köztársasági elnök a Rákóczi Szövetség eseményén, a nemzeti összetartozás napi központi állami rendezvényen szombaton Sátoraljaújhelyen.
Még tízezres nagyságrendű közelítésben sem határozható meg a trianoni menekültek száma – a többi közt erre a következtetésre jutott Koloh Gábor történész.
Minket, magyarokat még mindig a hallgatás kultúrája határoz meg, a Turul-szobor körüli konfliktus pedig rámutat arra is, milyen keveset tudunk saját múltunkról, írja szerzőnk, akinek van javaslata a megoldásra is. Vélemény.
Mi lett volna, ha Orbán Viktor tárgyalja a trianoni békeszerződést? Kubatov Gábor Fradi-elnök azok mellé állt, akik szerint még akár Kubát is Magyarországhoz csatoltatta volna.
Azok a "jó magyarok", akik most ellenzik a román Trianon-törvényt, valójában egyetértenek azzal (és a törvényt megalkotókkal), hiszen ők maguk hasonló szellemben törvénykeznének fordított esetben.
Hiába tette a járványveszély "a teljes felsereglést lehetetlenné", hosszú beszédet tartott Orbán Viktor augusztus 20-án az Összetartozás emlékhelyének átadásán, ahol kihirdette "a trianoni száz év magyar magány" korszakának lezárását, közölte, hogy minden magyar gyermek újabb őrhely, illetve azt, hogy "tágabb hazánk, Európa hajója éppen megfeneklett, az évszázadok során megszerzett világpolitikai és világkereskedelmi pozíciója megbicsaklott" és " istentelen kozmosszal, a családok szivárványosításával, migrációval és nyitott társadalmakkal kísérletezik." Ezek után nem meglepő, hogy azt is kijelentette, hogy a Nyugat elvesztette vonzerejét "a mi szemünkben".
Az elmúlt hetekben több cikk is megjelent a Magyar Nemzetben a szabadkőművesség, a magyar történelem és a magyar kultúra kapcsolatáról. Ezek ihlették meg szerzőnket, ezekre reagál az alábbi véleménycikkben.