szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jelen formájában a nemzetiségi kérdésekben való kicsinyességnek és a történelemhamisításnak állít emléket a parlament elé került Trianon-emlékmű.

Történelemhamisítást idéző Trianon-emlékművet lepleznek le augusztus 20-án – írja a Válasz Online. A parlament előtt, az Alkotmány utcában ásott emlékmű gránitfalaira ugyanis – mint a lapban egy névtelenséget kérő történész kifejtette – sosem volt településneveket véstek fel.

A Trianon-árokhoz használt 1913-as helységnévtár a szerző szerint változatos módon fosztotta meg településneveitől az akkori Magyarország kisebbségeit. A kiadványt jegyző Országos Községi Törzskönyvbizottságot eredetileg arra hozták létre, hogy az ország számos ugyanolyan nevű települését egyedi névvel ruházza fel: ők különböztették meg például Bátaapátit Gyöngyösapátitól, vagy Győrszentivánt Pilisszentivántól.

Csakhogy a törzskönyvbizottság ezután a helységnevek erőszakos magyarosításába kezdett. Ennek mozgatórugója a szerző szerint a korabeli asszimilációs és kisebbségellenes politika volt.

A nemzetiségi elnevezések elvételében a legkézenfekvőbb volt a fordítás: Hradecből Váracska, Hosztovicából Vendégi, Vilovából Tündéres – sorolja a példákat. Máskor egy hagyományosan elterjedt végződést raktak akár egy eredeti tőre, akár egy lefordított szóra: a Krivében meglévő görbe jelentés felhasználásával alkották például a Görbényt (Sárosgörbény). Volt, amikor törődtek azzal, hogy az új név hangzásában emlékeztessen az eredetire, így lett például Paripás a Parabuttyból, Kotyikletből Kótliget. Volt azonban olyan is, amikor a hely népéhez és nevéhez semmiféle módon nem kötődő neveket adtak: ilyen Kiesvölgy (Lubnya), Kristályfalu (Richwald), Barátlak (Rohozsnyik).

Mindez később megbosszulta magát: a gyakorlat aztán mintául szolgált csaknem valamennyi utódállamnak, amely részesült a történelmi Magyarország feldarabolásából – írja. Ekkor azonban már a magyarok kerültek kisebbségbe, a településeket pedig a magyar neveiktől fosztották meg.

Mint a történész fogalmaz, az emlékmű gránitfalai most csupán a századelő nagymagyar politikájából fakadó szűklátókörűségnek, a szupremácia legyőzhetetlen vágyának, a nemzetiségi kérdésekben való kicsinyességnek és a történelemhamisításnak állít emléket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Németh András Világ

Így élték meg a trianoni évfordulót a szomszéd országokban

A Magyarországot körülvevő országokban alig foglalkoztak a trianoni szerződés aláírásának századik évfordulójával, ennek egyik oka, hogy a szomszédok a magyaroknál is kevesebbet tudnak a Magyarország területének kétharmadát elcsatoló diktátum részleteiről. A szomszédok reakciója egyben fokmérője annak is, hogy milyen a viszony Budapest és az adott állam között.