Régóta vizsgálják a csillagászok, miként keletkezhetett a Naprendszer. Ezen lendítene egy nagyot a NASA a csillagközi por begyűjtésével és tanulmányozásával.
Helyenként a 3,7 km-t is elérheti annak a vízjégnek a vastagsága, melyet az egyenlítő közelében találtak a kutatók a Mars felszíne alatt.
A természetes és nem természetes okból (azaz bármely okból) bekövetkező halálozás kockázata egyaránt megnő azoknál, akik OCD-ben szenvednek – mutat rá egy friss tanulmány.
Korábban számos vitaminról és ásványi anyagról elterjedt már, hogy jótékony hatása lehet többek között a mentális problémákra. Most épp a magnézium van soron.
Az Európai Űrügynökség (ESA) elfogadta az EnVision nevű küldetés forgatókönyvét. A misszióvak a Vénuszhoz küldenek egy űrszondát.
Újból működésbe lépett, és már felvételeket is készít a környékén található kőzetekről a japán holdszonda – több mint egy héttel azután, hogy átmenetileg pihenőre küldték a szakemberek energiaellátási gondok miatt.
Több szempontból is fontos lehet a most elkészült, minden korábbinál részletesebb genetikai térkép az araciba kávéfajtáról. Egyrészt finomabb kávékat eredményezhet, másrészt felhasználásával ellenállóbbá is tehető a világszerte veszélyben lévő növény.
Ugyan színt vihet az űrhajósok étrendjébe, de nagy problémát is okozhat az ilyen környezetben termesztett saláta – derül ki egy új vizsgálatból. A növény ugyanis védtelenebb a baktériumokkal szemben, így szalmonella és e.coli baktériumokkal is fertőzött lehet.
A GN-z11 kódjelű galaxis közepén lévő szupermasszív fekete lyuk viselkedése alapján úgy vélik, másként keletkezhetett, mint ahogy azt eredetileg várnák a kutatók egy ilyen ősi objektumtól.
Sikeres volt az első olyan nagyszabású klinikai vizsgálat, amely során genetikailag öröklődő siketséget igyekeztek kezelni.
Egy pénteken publikált tanulmány szerint a NASA marsjárója, a Perseverance által 2022-ben küldött felszín alatti szkennelések adatai megerősítik, hogy víz által lerakott üledék található a Mars egyik hatalmas medencéjében, a Jezero-kráterben.
Az ürülékük segítségével bukkantak rá négy új császárpingvin-kolóniára az Antarktiszon. Ez azért fontos, mert a faj egyre nagyobb veszélybe kerül a klímaváltozás által okozott jégolvadás miatt.
Magyar keresők találtak rá a 2024BX1 jelű, előrejelzett becsapódású aszteroida meteoritdarabjára Németországban.
Ír kutatók szerint a bél mikrobiomja jelentős hatással lehet a szociális szorongásos zavarra. Az elméletüket egérkísérlettel is igazolni tudták. Felfedezésük új terápiás lehetőségek korát hozhatja el.
A NASA űrszondája január 22-én vette fel, ahogy a Nap két féltekéjén egyszerre történik napkitörés.
Bármi is legyen a Caldwell 73 gömbhalmazban talált furcsa égitest, a kutatók szerint szinte biztos, hogy segíthet megválaszolni az univerzummal kapcsolatos legalapvetőbb kérdéseket.
Átfogó elemzésben vizsgálták az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék munkatársai, mennyire gyakori, hogy valaki több különböző SARS-CoV-2 variánssal fertőződik meg egyidejűleg. A vizsgálat során kitértek arra is, hogy ezekben az esetekben milyen eséllyel jöhet létre a különböző variánsokból egy új, hibrid vírusváltozat.
A kutyák farka sokkal inkább kommunikációra, mintsem egyensúlyozásra való. Ez az, amit egy ideje sikerült kideríteniük a kutatóknak, azt viszont még nem, hogy egyáltalán miért csóválják a kutyák farkukat. Holland tudósok most egy új válasszal álltak elő.
Sárneczky Krisztián magyar csillagász csupán néhány órával azelőtt fedezte fel az aszteroidát, hogy az belépett a Föld légkörébe.
A sorozatos botrányok után új pályára állítaná a Magyarságkutató Intézetet Kásler Miklós főigazgató. Kérdéses, hogy valóban ő-e a megfelelő személy a változás levezénylésére.
