Nem véletlenül nevezik Ázsia víztornyának a Tibeti-fennsíkot, több mint ezer tó található itt, és összességében is jelentős a vízkészlet, ami folyékony és jég formában egyaránt megtalálható. Azonban az éghajlatváltozás itt is érezteti a hatását: egyre több a csapadék, és a gleccserek olvadása is nem várt következményekkel jár.
Figyelembe véve az éghajlat-változás ismert következményeit, egy nemzetközi kutatócsoport egy szimulációs modellt dolgozott ki a 2021 és 2100 közötti időszakra. Becslésük szerint az évszázad végére akár 50 százalékkal is bővülhet az itteni tavak felszíne, ami óriási vízmennyiség-növekedéssel jár majd együtt. Csupán a régió legnagyobb tavának esetében ez 66 milliárd tonnányi vizet és 800 négyzetkilométer felületnövekedést jelent. Ennek következtében pedig, ha addig nem történik semmi, legalább 500 település, több mint ezer kilométernyi út és nagyjából 10 ezer négyzetkilométernyi ökológiai terület (szántóföldek, gyepek stb.) kerülne víz alá.
A kutatók a megnövekedett víztárolás gazdasági következményeivel is foglalkoztak, különféle társadalmi-gazdasági forgatókönyvek esetében. Még egy nem túl szegény és nem túl gazdag társadalomnál is körülbelül 7 milliárd dollárnak megfelelő gazdasági veszteséget okozna a megnövekedett vízmennyiség.
Wild Flora Tour
Míg Kínának a sok víz okozhat problémát, a világ nagy tavai zsugorodnak a globális felmelegedés miatt. Ahogy melegszik a bolygó, úgy egyre erősebb a párolgás, ami csökkenti a tavak szintjét. A Virginai Egyetem szakemberei ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a nagy tavak fele eltűnt 1990 óta, és évente 22 gigatonnányi vízmennyiség veszik el. A mezőgazdaság, a vízenergia és az emberi fogyasztás óriási vízigénye tovább súlyosbítja ezt a problémát.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
