Beszorult egy ajtó, nem látja az űrt a NASA drága űrteleszkópja
Egy beszorult rekeszajtó miatt nem lehet teljes értékűen használni az XRISM űrteleszkóp legfontosabb műszerét. Pedig fontos méréseket végezhetne.
HVG
Új ajtókat nyithatna az univerzum és a sötét anyag kialakulásának megismerésében a japán és az amerikai űrügynökség, a JAXA és a NASA együttműködésében 2023 szeptemberében elindított űrteleszkóp, az XRISM (Ray Imaging and Spectroscopy Mission). Egyelőre azonban a saját rekeszajtajának a kinyitása is problémába ütközik, amely az egyik legfontosabb műszerét fedi.
A Space.com beszámolója szerint a Resolve nevű, egyik fő részecskeérzékelő műszert fedő rekeszajtók egyike nem akarja az igazságot, egyszerűen beszorult.
Az ajtót már többször is próbálták kinyitni, eredménytelenül. A NASA azt is megerősítette, hogy a tervezett, „legalább 18 hónapos” működési ideje sincs már kőbe vésve. Ez a Future szerint azért is sajnálatos, mert az XRISM a NASA öregedő, költségvetési szorítóban lévő Chandra űrtávcsövének is jó alternatívája lehetne.
Ha holnapra eltűnne az űr, maradna a zenélés – mondja Zahorán Viktor, akinek a szakmája jóval szokatlanabb a hobbijánál. Magyarországon az elsők között végezte el az űrmérnöki mesterképzést.
Mint arról korábban írtunk, a Resolve egy olyan mikrokaloriméteres spektrométer, ami a mélyűrben lévő objektumok hőmérsékletét, valamint a hőmérsékleti eltéréseket tudná mérni. Ráadásul a megfelelő működéshez igen hidegre is kell hűteni: 460 Fahrenheit-fokra, vagyis –237,7 Celsius-fokra.
A szerkezet által gyűjtött adatoktól azt remélték a kutatók, hogy betekintést nyújthatnak a mélyűrben lévő struktúrákba, például a gigantikus galaxishalmazokba és a fekete lyukak részecskesugaraiba.
Némi öröm az ürömben, hogy a beszorult rekeszajtó ellenére is tudja mérni a Resolve a nagy energiájú röntgensugarakat. A probléma az alacsony energiájú röntgensugarak mérésénél jelentkezik.
Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.
