Amerikai tudósok azt vizsgálták, a Földön kibocsátott rádiójelek közül melyeket lehet befogni az űrben. Ez az idegen civilizációk megtalálásához is közelebb viheti az emberiséget.
A NASA által támogatott Intuitive Machines február végén juttatta a Hold felszínére az Odysseus nevű űreszközét. A leszállás nem sikerült tökéletesen: a holdszonda megbotlott, és bár az oldalára borult, használható maradt, legalábbis egy ideig, a holdi éjszakát ugyanis már nem élte túl a szerkezet.
Bár az Odysseus csak rövid ideig működött, ez is elég volt arra, hogy egy nagyon fontos feladatot elvégezzen: megmérte a Föld rádiósugárzását. A projekt lényege az volt, hogy a bolygónkat exobolygóként kezeljék a tudósok, ami egy, a Naptól eltérő csillag körül kering. Mindez megmutatja, miként láthat bennünket egy civilizáció, ha az űrt kémlelve felfedezi a Földet. Sőt, arra is választ ad, hogy mit láthatnak a földi tudósok, ha egy idegen civilizációra bukkannak.
A holdszonda a ROLSES (Radio wave Observation at the Lunar Surface of the photo-Electron Sheath) nevű eszközével végezte el a méréseket. Jack Burns, a Colorado Boulder Egyetem tudósa szerint az Intuitive Machnies részéről igen komoly teljesítmény volt, hogy a baleset ellenére sikerült beüzemelni az antennákat, majd rögzíteni az adatokat és visszaküldeni azokat a Földre.
A szakember szerint annak ellenére, hogy az antenna túlmelegedett, sok adatot sikerült gyűjteni a felszínen, sőt, már az odafelé vezető úton is. Az Interesting Engineering szerint a túlmelegedés miatt az egyik antenna kilógott a burkolatból, ám végül ez nem bizonyult hátránynak. Olyannyira nem, hogy emiatt további másfél órán át tudott adatokat rögzíteni a készülék, ami hasznos információval szolgált a kibocsátott rádióhullámokról.
A NASA már jóváhagyta, hogy 2026-ban egy újabb ROLSES utazzon a Holdra. Burn szerint mindez lehetővé teszi, hogy hamarosan egy, az előzőnél fejlettebb műszerrel is méréseket tudjon végezni a csapata. A Lunar Surface Electromagnetics Experiment-Night (LuSEE-Night) a tervek szerint a Hold sötét oldalán fog landolni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
