„Nem én hagytam el Magyarországot, Magyarország hagyott el engem"
Negyven éve, 1982. október 16-án halt meg Selye János, a stresszelmélet világhírű kidolgozója, az egyik legtöbbet emlegetett és idézett magyar tudós.
Negyven éve, 1982. október 16-án halt meg Selye János, a stresszelmélet világhírű kidolgozója, az egyik legtöbbet emlegetett és idézett magyar tudós.
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – halálától a kezdetekig.
A kísérleti állatok számának csökkentése érdekében műegereket szerzett be az Állatorvostudományi Egyetem, és azok segítségével a hallgatók a laboratóriumi kísérletek szakszerű elvégzéséhez szükséges alaptudást szerzik meg.
A Föld nem minden területe lakható, különösen ott, ahol rendkívül alacsony a hőmérséklet. Egy kutatócsoport szerint ez a helyzet sokat változhatna, de ahhoz egy másik planéta elmozdulására lenne szükség.
A korábban közölt adathoz képest több százzal nőtt, már 477 az Új-Zéland partjainál elpusztult gömbölyűfejű delfinek száma – közölte az új-zélandi természetvédelmi hivatal.
Alig 50 év alatt csaknem 70 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja világszerte – figyelmeztet a WWF természetvédelmi szervezet friss jelentése, amely azonnali beavatkozást sürget.
Umberto Romano egy festményen örökítette meg az amerikai Springfield megalapítását, a festmény azonban nem emiatt keltette fel az internetezők érdeklődését.
A neandervölgyi ember nem tűnt el azonnal a homo sapiens európai megjelenésével, volt egy idő, amíg a két fél együtt tudott élni. A kutatók most pontosabb becslést adtak arra, hogy ez meddig tarthatott.
A kutatók az AT2018hyz jelű fekete lyuk esetében azt tapasztalták, hogy az általa széttépett csillag anyaga nem a korongon izzott fel, hanem szétszóródott.
Maxim Adams, a Sydney-i Egyetem biológushallgatója a Lord Howe-szigetcsoporton dolgozott, amikor meglátott egy különös rovart. Utána derült csak ki, hogy egy rég kihaltnak hitt fajba botlott.
Egy száz kutatóból álló csoport Joe Biden amerikai elnöktől kért segítséget, hogy a faj jobb védelemben részesüljön.
Amerikai kutatók részletesebben is megvizsgálták azokat a csontokat, amiket az eddigi információk szerint a maja korszakban élt emberek hagytak hátra. Úgy vélik: valamennyien tömeges áldozás résztvevői voltak.
A Nikon minden évben díjazza azokat a legjobban sikerült felvételeket, amelyek megmutatják, milyen a világ egy mikroszkóp alatt.
A kutatók félmillió, 60 évesnél idősebb cukorbeteg egészségügyi adatait követték nyomon hét éven át, hogy kiderüljön, a 2-es típusú cukorbetegségre adott gyógyszerek segítenek-e megelőzni a demencia kialakulását.
A tengeri moszatokból kinyerhető anyagokról valószínűleg senkinek sem gondolná, hogy az energiatárolásban is komoly szerepük lehet. Pedig így van.
A Northeastern Egyetem mérnökei olyan újfajta kerámiát hoztak létre, ami tetszőlegesen és könnyen formázható, a felhasználási lehetőségek széles skáláját megnyitva ezzel – főleg az elektronikában.
Idén júliusban egy nagyobb „kitüremkedés” jelent meg a Nap úgynevezett kromoszférájában. A tevékenység végeredményéről látványos timelapse videó készült.
Bár a közelgő űrmissziók többsége a Holdra vagy a Marsra fókuszál, a NASA más égitesteket is megnézne.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a természetes szén-dioxid-nyelők egyáltalán nem stabilak, a klímaváltozás pedig még sérülékenyebbé teszi őket, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak – figyelmeztetnek a kutatók a Fluxes – Európai üvegházgáz-értesítő közelmúltban megjelent kiadványában.
A Jupiter Europa holdjáról még szeptember 29-én készített egy olyan fotót a NASA Juno űrszondája, amit a tudományt segítő civilek dolgoztak fel.