szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Maxim Adams, a Sydney-i Egyetem biológushallgatója a Lord Howe-szigetcsoporton dolgozott, amikor meglátott egy különös rovart. Utána derült csak ki, hogy egy rég kihaltnak hitt fajba botlott.

Egy banyánfa tövében lévő köveket pakolgatta arrébb egy ausztrál egyetemista, amikor rovarok, pontosabban csótányok kerültek elé. A cikkünk nyitóképén is látható Maxim Adams először nem gondolt semmi különlegesre, elvégre csótányokat sok helyen látni. Mint azonban utóbb kiderült, a fajt, amibe belebotlott, már régen kihaltnak hitték: az 1930-as években találkoztak vele utoljára.

A Sydney-i Egyetem közleménye szerint a biológushallgató Adams a Panesthia latát, egy ritka Lord Howe-szigeti csótányt talált meg újra, ami egykor az egész szigetvilágban gyakori volt. Aztán viszont, hogy 1918-ban a patkányok is megérkeztek a szigetre, eltűnt.

„Az első körülbelül 10 másodpercben azt gondoltam, hogy nem, ez nem lehet”

– mondta a felfedezésről az intézmény hallgatója.

A fiatal biológusa és professzora, Nathan Lo egy egész hetet eltöltöttek a szigeten, és a közeli banyánfákat vizsgálva újabb példányok után kutattak. A keresés azonban nem volt eredményes.

A Lord Howe-szigetcsoport igen látványos hely; régebbi, mint a Galápagos-szigetek, és 1600 őshonos gerinctelen fajnak ad otthont. Az eltelt években végzett kutatások során találták pár olyan csótányt itt, amik nagyon hasonlítottak az eltűntnek hitt rovarokra, de utóbb kiderült: ezek a példányok csupán közeli rokonai a másiknak. Az újonnan azonosított csoport is genetikailag különbözik ezektől.

A csótányok létfontosságúak a sziget egészséges környezetének megőrzésében, mivel tápanyag-újrahasznosítóként szolgálnak, emellett felgyorsítják a rönkök bomlását, és táplálékot biztosítanak más fajok számára – írta erről az Interesting Engineering.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!