A Vulcan-rakéta még sikerrel levált, és ezután az egyes rendszerek is rendben elindultak, ám valamilyen anomália ütötte fel a fejét a NASA Peregrine 1-missziójánál. Próbálják megoldani.
Amerikai kutatóknak sikerült megtalálniuk azt az enzimet, melynek jelenléte végül a vizelet sárga színéhez vezet.
Több mint fél évszázaddal az Apollo-17 küldetés után az Amerikai Egyesült Államok újra leszállóegységet indított a Holdra: a Peregrine nevű űrszonda nemcsak a NASA tudományos kísérleti berendezéseit és kisméretű holdjárókat visz magával, de egy magyar időkapszula is helyet kapott a fedélzetén, rajta jelentős magyar tudósok munkásságával és az Aranycsapat történetével.
Amerikai kutatók egyértelmű jelét találták annak, hogy akár egy egyszerű influenzavírus is jelentősen növelheti a neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázatát.
Először a Voyager–2, majd a Cassini és a Hubble is lefotózta a Szaturnusz gyűrűinek furcsa, sötét küllőit. Hogy mitől keletkeznek és tűnnek el, azt azóta csak találgatni tudják a tudósok.
Állami vezetők gratulációja, díszvacsorák és országos felhajtás helyett a rendszerváltás előtt sokszor csak mínuszos hírek fogadtak egy-egy „idegenbe szakadt” magyarnak ítélt Nobel-díjat.
Svájci kutatóknak sikerült olyan hatóanyagot előállítaniuk, amely hatékonyan kényszeríti térdre a tüdőgyulladást és sebfertőzést is okozó multirezisztens baktériumot, az Acinetobacter baumanniit.
Száznegyven éve, 1884. január 6-án halt meg a morvaországi Brnóban Gregor Mendel, a modern örökléstan és genetika úttörője. Főleg borsóval végzett keresztezési kísérleteinek jelentősége elsősorban a jól átgondolt metodikában és azok statisztikai feldolgozásában rejlik. Munkásságát csak évekkel halála után övezte elismerés, ma már az úgynevezett mendeli törvényszerűségek az öröklődéskutatás alapjait képezik.
Szinte hihetetlen, hogy mire képes a természet. Egy, a Szaharától délre elterjedt hangyafaj képes megkülönböztetni az ártatlanabb és a fertőzött sebeket társaiknál, és még saját maguk által készített antibiotikumokat is bevetnek a gyógyulás érdekében.
Különleges leletre bukkantak nemrég a kínai Honan tartomány régészei: egy 4000 éves palota maradványait, valamint egy gabonatárolót tártak fel. A leletek segíthetnek jobban megérteni, milyen volt az élet az ősi Hszia-dinasztia idején.
Összesen hatszor repül az eredetileg tervezettnél jóval közelebb a Naphoz az Osiris-Apex nevű űrszonda, hogy végül eljusson az Apophis aszteroidához.
Annak ellenére, hogy az Uránusz és a Neptunusz nagyon hasonló felépítésű bolygók, színűk jelentősen eltér egymástól. A miértre most az Oxfordi Egyetem kutatói találták meg a választ, és kiderült, eddig rosszul tudtuk, hogyan néz ki az utóbbi planéta.
A hidroxiklorokinnak veszélyes mellékhatásai vannak, ráadásul előfordul, hogy más, hatásosabb gyógymódok kárára alkalmazták koronavírusos embereknél ezt a gyógyszert.
Herkules az Ausztráliai Hüllőpark eddigi rekorderét, Kolosszust taszította le a trónról.
Akár 90 százalékkal is csökkenthető lehet a repülés karbonlábnyoma egy ürülékből előállított kerozinnal, azonban van egy komoly buktatója az elképzelésnek.
Január 4-én hajnalban éri majd el a csúcsát a Quadrantidák nevű meteorrajból származó csillaghullás, ez lesz az év első látványos égi eseménye.
Hétköznapi értelemben véve sem túl nagy, csillagászatilag pedig elenyésző távolság választotta el az Io felszínétől Juno űrszondát. Az amerikai szerkezet képei már most is igen látványosak, de februárban újra közel merészkedik majd az égitesthez.
Először bukkantak a naptejekben is előforduló vegyi anyagokra a sarkvidéki hóban a kutatók, ugyanakkor ennek lehet pozitív hatása is.
Amerikai kutatók infravörös fény segítségével addig gerjesztették a daganatok megfestéséhez használt molekulákat, amíg azok szó szerint szét nem rázták a rákos sejteket.
A víz nagy úr – és ezt kontinensünkön is megtapasztalhatjuk. Azonban a pusztító nagy árhullámokra fel lehet készülni, és egy új tanulmány érdekes módszert kínál ehhez.
