A vándorpatkány a legveszedelmesebb Európába behozott emlős
A vándorpatkány, a pézsmapocok és a szikaszarvas a legveszedelmesebb az Európába behurcolt emlősök közül - állapították meg svájci kutatók.
A vándorpatkány, a pézsmapocok és a szikaszarvas a legveszedelmesebb az Európába behurcolt emlősök közül - állapították meg svájci kutatók.
Az állatok is jobb- vagy ballábasak, akár az emberek, a halak meg jobb- vagy balszemesek - fedezték fel brit kutatók.
Katonai orvosok próbálják megfejteni egy 83 éves indiai jógi titkát, aki azt állítja, hogy több mint hét évtizede nem vett magához táplálékot és folyadékot, és minden energiáját a meditációból nyeri.
Először azonosítottak vizet és szerves vegyületeket egy aszteroidán - közölték a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában, mérföldkövet jelentő tanulmányukban csillagászok.
A nanoméretű domborzati térkép annyira parányi, hogy egy 0,3 milliméteres sókristályra akár ezer darab is elférne belőle.
Létezhetnek földönkívüliek, ám az emberiségnek el kellene kerülnie, hogy kapcsolatba lépjen velük, mert annak következménye pusztító lehet - óvott Stephen Hawking brit tudós.
Bár igen hasonlítanak egymásra, valójában nem egy, hanem több fajt alkotnak a kardszárnyú delfinek - állapították meg genetikai elemzések után amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Genome Research című szakfolyóirat csütörtökön megjelent számában tették közzé.
Óránként kétezer könyvoldal digitalizálására és szoftveres feldolgozására képes Magyarország első robotszkennere, amelyet a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében mutatnak be az érdeklődőknek.
A Kr.e. VI. századból származó, görög szentélyre emlékeztető struktúra maradványait tárták fel Olaszország déli részén - az egykori építményt részletes szerelési utasításokkal látták el az ókori "gyártók".
Mintegy harmincmillió évvel ezelőtt fura kinézetű férgek fúrták be magukat a korai bálnák csontvázába - tudósoknak most első ízben sikerült "szitává" lyuggatott cetkövületekre lelniük.
Brit kutatók csoportja modernkori hajóroncsokat vizsgált, és eközben és ókori amforák százait fedezte fel a Tirrén tenger mélyén.
A Hold egyes krátereiben közel két méter vastag jégréteg található, míg a Marson a jég egy része feltehetően elolvadt, majd újra megfagyott a közelmúltban, tágítva a bolygó felszínén látható jellegzetes mélyedéseket - derül ki két friss kutatásból.
Szokatlanul kicsi, mindössze 97 centiméteres, de rendkívül jó állapotban fennmaradt női múmiára bukkantak régészek Egyiptomban.
A világjáró gyerekek bizonyos fertőzésekre és sérülésekre érzékenyebbek, mint a felnőttek, ennek ellenére ritkábban jutnak el orvoshoz az utazásra való felkészüléskor - állapítja meg egy friss tanulmány.
A fagyott talaj kiolvadása során szén-dioxid és metán mellett a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz, a nevetőgázként vagy kéjgázként is ismert dinitrogén-oxid is a légkörbe kerül - mutatták ki tudósok.
A Haitit, majd Chilét sújtó földrengés után nem küldhettek azonnal mentőcsapatokat és -eszközöket légi úton a katasztrófa sújtotta körzetekbe, mert a kikötőkkel, utakkal, vasutakkal együtt romba dőltek a repülőterek kiszolgáló épületei és berendezései is. A hasonló gondok megelőzésére a világon elsőként Isztambul új repülőterének épületeit már eleve földrengéstűrőre építették.
Az Arizonai Állami Egyetem új fajok felfedezésével foglalkozó nemzetközi intézete rendszertani tudósok csoportjával minden évben több ezer újonnan felfedezett fajt vesz lajstromba, amelyek közül kiválasztják a tíz legérdekesebbet. A 2009-es felfedezések top 10-es listáján szerepel egy Mianmarban talált, tépőfogakkal rendelkező édesvízi hal, egy mélytengeri féreg, amely zöld foszforeszkáló "bombákat" lövell ki magából, ha fenyegetik, valamint egy rovarokkal táplálkozó tengeri csigaféle.
A fény Albert Einstein által "kísérteties távoli hatásként" leírt tulajdonságát kutató izraeli tudósoknak sikerült minden eddiginél több - szám szerint öt - foton állapotát összekapcsolniuk.
Az eddigi legkisebb működő és irányítható molekuláris robotot készítették el DNS-molekula felhasználásával amerikai kutatók, amiről a Nature tudományos magazinban írnak.
Hogyan tehettek szert a növényevő dinoszauruszok, a szauropodák gigantikus testméreteikre, jóval túlszárnyalva a mai szárazföldi állatokat - ezt a kérdést válaszolták meg német kutatók.