Az Egészségügyi Világszervezet szerint bő két évtized alatt megduplázódott azon felnőttek száma, akik magas vérnyomástól szenvednek. Ha csak az érintettek felét kezelnék, már az több tízmillió ember életét mentené meg. De rengetegen nem is tudnak róla, hogy érinti őket a probléma.
Mint sok más paleontológust, Steve Brusatte-t is az 1993-as Jurassic Park indította el a pályán, azóta pedig már maga is szakértőként működött közre a legújabb Jurassic World-filmen. Azt mondja, a dinoszauruszok és az emberek eredettörténete ugyanaz, még ha a sorsuk más is, és arra figyelmeztet, hogy a túlélési esélyekről is van mit tanulnunk a letűnt világ uraitól. Az Edinburgh-i Egyetem professzorával, a nemrég magyarul is megjelent könyv, A dinoszauruszok tündöklése és bukása szerzőjével a Brain Baron beszélgettünk, többek között arról, miért tévhit az, hogy a dinoszauruszok teljesen kihaltak.
Komoly lépést tettek az öregedés megértése felé az ELTE genetikusai, Vellai Tibor és Sturm Ádám. Kutatásuk szerint a DNS mobilis részei, vagyis a transzpozábilis elemek mozgásuk következtében túlságosan destabilizálják genetikai kódunkat, ami az öregedés hátterében állhat.
A Bennu aszteroidából még 2020-ban vett mintát az OSIRIS-REx, azóta a Föld felé tartott, hogy ledobja a rakományt. A küldetés magyar idő szerint vasárnap délután zárult le a sikeres visszatéréssel.
Elon Musk korábban azt állította, egyetlen majom sem halt meg amiatt, hogy chipet ültettek az agyába. A jelek szerint más a valóság.
Az elmúlt majdnem 20 évben több mint 1900 régészeti leletet találtak már Peru fővárosában, Limában. Most újabbakkal gazdagodott a gyűjtemény.
A szívelégtelenség a felnőtt népesség két százalékánál jelentkezik, ennek megfelelően világszerte hozzávetőlegesen 64 millió, az Európai Unióban 15 millió, hazánkban pedig 200 ezer embert érint. Ugyanakkor a betegség közel sem annyira közismert, mint más hasonlóan halálos kórképek. Pedig egy nemrég közzétett nemzetközi tanulmány szerint több mint 10 százalék a szívelégtelenségben szenvedők egyéves halálozási aránya – veszélyesebb, mint néhány gyakoribb ráktípus. De vajon mit jelent pontosan, ha valaki szívelégtelenségben szenved, mik a tünetei, hogyan diagnosztizálható, létezik rá modern terápia?
Generációkon átívelő következményei lehetnek az aszpartámfogyasztásnak, derül ki egy frissen bemutatott állatkísérletből.
Az éghajlatváltozás és a háborús konfliktusok akadályozzák a világ leghalálosabb betegségei közé tartozó AIDS, tuberkulózis és malária leküzdésére tett erőfeszítéseket – közölte a három betegség elleni küzdelmet finanszírozó világalap, a The Global Fund to Fight AIDS, Tuberculosis and Malaria.
Bár a rettegett mentális betegség, az Alzheimer-kór egyelőre még nem gyógyítható, azonban a korai felismerése segíthet lelassítani a betegség előrehaladását. Ausztrál kutatók módszere egy egészen egyszerű vérvizsgálattal tudja megállapítani, fenyeget-e valakit ez a betegség. Ráadásul mindezt akár már az első tünetek megjelenése előtt húsz évvel.
Komolyan segítheti a Hold és a Mars kolonizációját is a kombucha, mely az elmúlt évek során egyre inkább elterjedt a kávéházakban is.
Több szempontból is különleges az MIT kutatói által fejlesztett, bőr alá ültethető inzulinadagoló eszköz. Hasonló megközelítés ugyan volt már, ez azonban több részletében is kidolgozott, így tovább maradhat használható azoknál.
A Birminghami Egyetem kutatói szerint mindegy, hogy nikotinos vagy nikotinmentes az e-cigaretta, ha használjuk, jelentős mértékben nőhet a tüdőkárosodás veszélye.
A NASA szerint 2182. szeptember 24-én 1:2700-hoz lesz az esélye annak, hogy a Földe csapódik a Bennu aszteroida. Ha ez megtörténik, 960 km-es körzetben mindent elpusztít.
A Sotckholmi Egyetem kutatóinak a tasmán tigris egyik példányának bőréből és vázizomszövetéből sikerült RNS-t kinyerniük, ami fontos része lehet annak, hogy megértsük az állat biológiáját.
A szívleállás után még viszonylag hosszasan működhet csendesen az agyunk, erre a megállapításra jutott egy új vizsgálat.
Soha nem sikerült még olyan közelről megfigyelni egy koronakidobódást, mint ahonnan a NASA Parker Solar Probe napszondája tette meg. Az adatok elemzése egy meglepő felfedezésre is vezetett.
A Pajcsifeng-hegyen két hegycsúcs is található. Mivel a bolygó folyamatosan formálódik, ez önmagában még nem túl meglepő, az viszont igen, hogy mi okozta az átalakulást.
Kiadta a riasztást az Európai Környezetvédelmi Ügynökség: emberek millióira jelent potenciális egészségügyi kockázatot, hogy a biszfenol A nevű vegyszer szinte minden európai szervezetében jelen van, ráadásul sokaknál az egészségügyi biztonsági szint feletti mennyiségben.
A minta nem sokkal nagyobb, mint egy „kifejlett hörcsög”, de a Naprendszer keletkezésének titkairól is árulkodhat.
