szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A NASA szerint 2182. szeptember 24-én 1:2700-hoz lesz az esélye annak, hogy a Földe csapódik a Bennu aszteroida. Ha ez megtörténik, 960 km-es körzetben mindent elpusztít.

A NASA még 2020-ban hajtott végre történelmi sikert azzal, hogy sikerült mintát vennie egy, a Földtől 300 millió kilométerre lévő aszteroidából. A Bennuról begyűjtött űrkőzet hamarosan megérkezhet a Földre – feltéve persze, hogy addig nem potyog ki az űrszondából az összes.

A Bennut az egyik legveszélyesebb földközeli aszteroidaként tartják számon, ugyanis két ponton is keresztezheti a bolygónk Nap körüli pályáját. A NASA ezért úgy döntött, a sikeres bolygóvédelmi teszt után megpróbálja eltéríteni az égitestet – írja az Interesting Engineering. Hasonló elképzelése egyébként Kínának is van.

A csillagászok régóta figyelemmel kísérik már a Bennut. A kisbolygó hatévente kerül a Föld közelébe, a számítások szerint pedig a jövő évszázad második felében, 2182. szeptember 24-én komoly fenyegetést jelent majd a bolygónkra. Bár a Bennu ekkor 1:2700 eséllyel ütközhet neki a Földnek, a NASA nem szeretné megkockáztatni, hogy ez valóban megtörténjen. Ha ugyanis becsapódna, akkor 22 atombomba erejével tenné ezt.

NASA

A Bennu sokkal kisebb, mint a dinoszauruszokat kipusztító égitest. Annak átmérője több mint 9 kilométer lehetett, ezzel szemben a Bennu alig több mint 300 méter széles. Ha azonban eltalálná a Földet, még így is egy 9 kilométer átmérőjű krátert hozna létre, 960 km-es körzetben mindent elpusztítana.

A NASA annak érdekében, hogy megnézze, milyen eséllyel lehet eltéríteni a Bennut, egy űrszondát küldött hozzá. Az OSIRIS-REx azért gyűjtött mintát az égitestből, hogy pontos képet kapjunk arról, milyen a szerkezete. Bár a minták még nem érkeztek meg a Földre, azt már a művelet utáni előzetes adatokból megállapítáttok, hogy nem egészen olyan, mint amire először számítottak a tudósok.

Megdöbbentette a tudósokat a Bennu aszteroida felszíne, teljesen más, mint képzelték

Annyira meglepte a Bennu aszteroida a tudósokat a mintavétel után, hogy vissza akartak térni, hogy közelebbről is megvizsgálják.

A Bennuból származó minták a tervek szerint szeptember 24-én landolnak Utah államban. A kapszula 45 ezer km/h sebességgel lép majd be a Föld légkörébe, majd az ejtőernyők nagyjából 18 km/h sebességre lassítják.

Bár a küldetés célja elsődlegesen a bolygó védelme, a Bennuból származó minták tudományos szempontból sem érdektelenek. A kutatók szerint egyedülálló lehetőség nyílik arra, hogy betekintsünk a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásába. Sőt, talán még abba is, hogy miként keletkezett a Földön az élet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!