Ötször akkora, mint társai: óriáspók maradványaira bukkantak Ausztráliában
Ausztrália történetének eddigi legnagyobb pókkövületére bukkantak Új-Dél-Walesben, ami segíthet megérteni az állat evolúcióját.
Ausztrália történetének eddigi legnagyobb pókkövületére bukkantak Új-Dél-Walesben, ami segíthet megérteni az állat evolúcióját.
Évente 10 000 és 100 000 közé tehető azon események száma, amelyek során a Vénusz légkörében felvillan valami. Villámlásnak hitték, de most nagyon úgy tűnik, hogy mégsem az.
A Cassini űrszonda által 2004 és 2017 között rögzített adatokat felhasználva olyan forgatókönyveket állítottak fel amerikai és brit tudósok, amelyek magyarázatot adhatnak arra, miként alakultak ki a Szaturnusz jellegzetes gyűrűi.
Három új kullancsfajt fedeztek fel Japánban Hornok Sándor, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és az az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) kutatójának vezetésével.
Digitális épület- és energiagazdálkodási megoldások alkalmazásával, valamint elektrifikációval, illetve megújuló energiaforrások használatával és mikrohálózatok telepítésével akár 70 százalékkal is csökkenteni lehet az irodaépületek szén-dioxid-kibocsátását a Schneider Electric kutatása szerint. Az alacsony CO2-kibocsátású épületekre történő átállás jelentős mennyiségű új munkahely létrehozását is eredményezheti.
Tudományos válasz született arra, hogy miért preferálják jobban a tonhalat és a tenger gyümölcseit minden másnál jobban a macskák – ez pedig segíthet a macskaeledel-gyártóknak abban, hogy megfelelőbb ételeket készítsenek a doromboló házi kedvenceinknek.
Meg lehet fejteni a csirkék érzelmi állapotát egy új, mesterséges intelligencián alapuló technikával – így „egy jobb világot” is lehet teremteni számukra.
Méretében a Neptunuszhoz hasonló, de annál jóval sűrűbb bolygóra bukkantak brit kutatók a Földtől 544 fényévre. Az égitest egy narancssárga törpecsillag körül kering.
Hetven éve, 1953. szeptember 28-án halt meg Edwin Powell Hubble amerikai csillagász, a Hubble űrtávcső névadója.
Eddig még nem volt ismert az az úgynevezett bakteriofág vírus, amelyet most találtak a szakemberek a Mariana-ároknál.
Újabb különleges felfedezést tett a James Webb űrteleszkóp (JWST), amint az univerzum múltját kutatta. A kanadai Victoria Egyetem tudósai szerint 1672 olyan galaxisra bukkantak vele, melyek eddigi ismereteink alapján nem is létezhettek volna.
Az Antarktisz körüli tengerjég kiterjedése utoljára 1986-ban volt rekordalacsony szinten. Most ahhoz képest is 1 000 000 négyzetkilométeres a hiány.
A home office a jelek szerint sok más mellett a környezetnek is jót tesz, egy friss tanulmány szerint ugyanis a kizárólag otthonról dolgozók karbonlábnyoma sokkal kisebb.
A Trappist-1b kódjelű exobolygó a lakható zónában kering. Ami jó hír. Az már kevésbé, hogy nagyon vékony légköre lehet.
A magányosság rossz, és régóta ismert, hogy számos egészségügyi kockázat is kíséri ezt az állapotot. Amerikai kutatók most egy újabb jellemzőjét igazolták: aki magányos, az egészen egyedi módon látja, értékeli a körülötte lévő világot.
Épp a mélytengeri élővilágról gyűjtött adatot a Little Hercules nevű kutatóhajó, amikor a kamerája elé beúszott egy nem várt vendég. Egy polip, amely Dumbóra emlékeztet.
A rovar a különleges színét a szőrzetének köszönheti.
A Marylandi Egyetem orvosai szerint fél-egy éven belül meghalt volna az az 58 éves férfi, aki most egy genetikailag módosított sertésszívnek köszönhetően kapott új esélyt az életre.
A japán Kindai Egyetem tudósai négy új apró rovarszerű élőlényt, úgynevezett ugróvillás állatot fedeztek fel. Alig nagyobbak 1 milliméternél, de a környezet fontos részét képezik.
A rövid orrú kutyák hajlamosabbak emberi segítséget kérni, ha problémákkal szembesülnek, mint közepes orrhosszú társaik – állapították meg legújabb vizsgálatuk során az ELTE Természettudományi Kar (TTK) Etológia Tanszékének munkatársai.