Olyan extrém hóvihar volt az Antarktiszon, hogy szinte egyetlen madár sem költött ott
A Norvég Sarkkutató Intézet tudósai szerint a 2021/2022-es költési időszakban az átlagosan 20–200 ezer helyett alig három-négy fészket találtak az Antarktiszon.
A Norvég Sarkkutató Intézet tudósai szerint a 2021/2022-es költési időszakban az átlagosan 20–200 ezer helyett alig három-négy fészket találtak az Antarktiszon.
Telefonos alkalmazással bővült a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gólyafészek-adatbázisa, amely így még egyszerűbbé teszi a lakosság számára a megfigyelésen alapuló adatszolgáltatást.
Az ausztráliai Darling folyóban annyira lecsökkent az oxigén mennyisége a 42 Celsius-fokos hőhullám miatt, hogy a halak megfulladtak a vízben.
Az eddigi leghosszabb nyakú dinoszaurusz fosszilis maradványait azonosították a New York-i Stony Brook Egyetem kutatói.
Rég nem látott kristályokat sikerült újra felfedezni a James Webb űrtávcsővel egy fiatal csillag korongjában az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoportnak. A kutatók az EX Lupi jelű fiatal csillag korongját vizsgálták a szerkezet közép-infravörös tartományát mérő MIRI műszerével.
Háromszor is robbant az a meteor, amit péntek este lehetett látni Magyarország felett.
A NASA tudósai a WR 124 jelű csillagot elsőként figyelték meg a James Webb űrteleszkóp indítása után. Az objektum már ledobta magáról a külső légkörét, hamarosan felrobbanhat.
Egy pókfajra „vadászik” a tudományosan egyelőre még nem leírt, újonnan felfedezett gombafaj, melyre a brazíliai Atlanti-parti Esőerdő Rezervátumban bukkantak.
A triklór-etilénként ismert vegyi anyagot a mai napig használják az iparban, ám egy friss tanulmány szerint ennek egészségkárosító hatása óriási lehet.
A svájci Berni Egyetem kutatói szerint a PI5P4Kα enzimet célzó kezelések segítségével azok a prosztatarákos betegek is kaphatnak egy esélyt a gyógyulásra, akiknél a hormonterápia nem működik.
Ray Kurzweil szerint a jövőben nanorobotok járnak majd a testünkben, hogy sejtszinten gyógyítsanak bennünket.
A nemzetközi tudományos adatbázisba, a GISAID-ba nemrég több olyan génszekvencia is felkerült, ami azt bizonyítja: Kína nem mondott igazat a koronavírus-járvány kirobbanásával kapcsolatban. Az adatokat el is kezdték törölni, ám addigra felfigyelt rá a nemzetközi tudományos közösség.
CorrectKin névre keresztelték a Szegedi Tudományegyetem kutatói azt archeogenetikai eljárást, amivel akár negyedfokú rokonság is megállapítható két ember földi maradványai alapján.
A brit Surry Egyetem kutatói szerint 4 gramm sztívia 1000 gramm cukrot képes kiváltani, miközben nem kell a cukorhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok miatt aggódnunk.
A NASA Magellan űrszondájának adatait elemezve kiderült, hogy a Vénusz felszínén nemrég vulkáni aktivitás lehetett, vagyis egy élő bolygóról van szó.
Szabadon engedték az elsőt kettőt azon gepárdok közül, amelyeket India a több mint hetven éve kihalt faj újbóli meghonosítása céljából importált afrikai országokból.
A legtöbben nem lennénk milliárdosok sem.
Neumann János a globális kihívások és az éghajlat változásával kapcsolatban évtizedekkel ezelőtt leírt gondolatai 2023-ban aktuálisabbak, mint valaha – ezzel indokolja a Neumann Társaság, hogy a számítógépek működési elveit kidolgozó tudós életútját új megközelítésből feldolgozó életrajzi kötetet jelentet meg a Neumann 120 emlékév tiszteletére.
Több szempontból is különleges a Kaliforniai Egyetem ARTEMIS nevű robotja, mely sok egyéb képessége mellett akkor is meg tudja őrizni az egyensúlyát, ha erősen lökdösik – de technológiai szempontból is érdekes.
Egy nemrég megjelent brit kutatási eredmény szerint aki mediterrán diétát tart, annak kisebb az esélye a demencia kialakulására.