#történetmesélés
Így szabadulhatunk ki negatív történeteinkből
Ha sokat hallottuk már, hogy mekkora áldozatok vagyunk az életben, akkor úgy érezzük egy új helyzetben is, hogy hűnek kell lennünk ahhoz, amit már oly sokan tudnak rólunk. Ugyanez fordítva is működik. A jó történetek köteleznek a jóra, és egyre jobbá tesznek bennünket.
A te sztorid meg az én sztorim nem a mi sztorink
Ugye milyen mogorva ember volt a nagypapa? Szerintem kifejezetten kedves volt és vicces. Ó, a nagypapa mindig nagyon ideges volt… Én így emlékszem, te úgy emlékszel, ezeknek látszólag közük sincs egymáshoz, pedig ugyanarról az emberről, helyszínről, eseményről beszélünk. De mi az igazság? Van egyáltalán olyan?
Mesélj, és megmondom, ki vagy!
Amikor elmesélünk egy történetet, ami velünk történt, nem csak egy eseményláncot mondunk vissza, benne vagyunk mi magunk is. Duplán igaz ez, ha az életünk történetére gondolunk. De hogyan működik ez a fajta énkonstruálás?
Mit mond a tudomány a mesemondásról?
A tudósok régóta gyűjtik a mesemondással kapcsolatos tényeket. Innen tudjuk, hogy a mesék segítenek információkat megjegyezni, összpontosítani, együttérzésre nevelni és eligazodni az élet viszontagságai között. Arra azonban csak mostanában kezdtek rákérdezni, hogy miért is van ez így. Részlet a Hogyan meséljünk gyerekeknek? című könyvből.
Egy 14. századi olasz mű segíthet ép ésszel túlélni a járványt
Giovanni Boccaccio már az 1300-as években tudta, hogy a mentális jólétnek milyen fontos szerepe van járvány idején. A Dekameron receptjét ma is érdemes megfontolni.
Remek új funkciót kapott a Google Earth
Olyan új, történetmesélést könnyítő funkciót készített Earth szolgáltatásához a Google, amellyel bárki egyszerűen és látványosan mutathatja be barátainak, családtagjainak, munkatársainak utazását.
Ilyen történetekkel erősíthetjük a párkapcsolatunkat
Akármilyen is az a kapcsolat.
Mit keres egy iPhone a turmixgépben? És hogyan fertőzzük meg a világot termékünkkel?
Az üzenetvivő kiválasztása helyett koncentráljunk inkább az üzenetre – javasolja Jonah Berger marketingkutató Ragályos című könyvében azoknak, akik szóbeszéd révén szeretnék növelni termékük, szolgáltatásuk ismertségét és népszerűségét. És ehhez néhány tippet is nyújt.
A múltat nem tudjuk megváltoztatni, de annak értelmezését igen
Egy cég életben maradásához néha a profitszerzés szempontjainál is fontosabb lehet egy jó történet. A történetmesélés pusztán marketing célú felhasználása azonban csak a felszín.
Hogyan szerezzük vissza a kontrollt a rólunk folyó beszélgetések felett?
A megnyerő tartalom segíthet pozitív irányba befolyásolni a márkáról szóló beszélgetéseket, és ezzel a cégek a kontrollnak legalább egy kis szeletét visszaszerezhetik az önjáróvá vált online felületeken – mutat rá Andrew Canter, a Branded Content Marketing Association (BCMA, Márkázott Tartalmak Marketingszövetsége) globális ügyvezetője. Interjú.
Van egy szuper ötlete? Az önmagában édeskevés!
Támadhat valakinek pompás ötlete, de ha nem tud rávenni másokat, hogy pénzt fektessenek az elképzelésébe, az egész nem ér semmit – mutat rá Carmine Gallo kommunikációs szakember, aki szerint az igazán jó történetek megtalálásához vállalnunk kell a múltunkat.
A szájba rágott üzenetek korának vége
Újgenerációs reklámügynökségek vezetői szakembereit kértük arra, magyarázzák el: hol van a helye, és hogyan épül be a munkájukba a régi-új szakmai csodafegyver, a történetmesélés.
Mi haszna egy újszülött csecsemőnek? És a történeteknek?
Közel két és fél évszázada, hogy az első hidrogénnel hajtott léghajó levegőbe emelkedésekor megkérdezték a jelenlévő Benjamin Franklint: „Mi haszna van egy léghajónak?” Franklin visszakérdezett: „Miért, mi haszna van egy újszülött csecsemőnek?” Ezt a példatörténetet folytatja a további kérdés: mi hasznuk a történeteknek?
Ön hisz a mesében? A cégek egyre inkább
Számos informatikai vállalkozás eljut a felismerésig, hogy rendkívüli kihívás akár csak kicsit is érdekfeszítően beszélni a cég tevékenységéről. Architektúráktól, rendszerintegrációtól kevesen rágják le a körmüket izgalmukban, az SAP ezt felismerve hajtott végre paradigmaváltást a sztorizás fókuszba állításával.
Hogyan csalogatnak be a márkák a történeteikkel?
A könnyen befogadható történeteket a cégek gyakran használják értékeik, vállalati kultúrájuk, jövőképük és termékeik bemutatásához. A történetek segíthetnek egy-egy brandet pozícionálni a piacon, márkahűséget építeni, vagy egyszerűen csak az ismertséget és az értékesítési számokat növelni. Hat vállalati példán mutatjuk be a sztorik felhasználását a márkaépítésben.
A valóság vagy a fantázia szüli a jó sztorikat?
„Hogy tud ez az író ilyen érdekes sztorikat kitalálni?” – csodálkozunk rá sokszor egy-egy jó könyvre, színdarabra vagy filmre. És tényleg, hogyan? Az író csak ül, esetleg pipázik a foteljében, miközben hosszú szakállát simogatja? Mert az író persze komoly férfi, és addig töri a fejét, amíg egyszer csak isteni szikraként ki nem pattan a fantáziájából egy jó történet. Vagy ez maga is csak hatásos mese volna? Hidas Judit írása.
Hőssé az válhat, aki kilép a komfortzónájából és kockáztat
A jó sztori megragadja a képzeletünket, és úgy meséli el a valóságot, ahogyan arra a száraz tények soha nem lennének képesek. Éppen ezért a történetek tökéletesen alkalmasak személyes márkánk építéséhez is.
Mit üzen A Keresztapa nyitó jelenete? És a Ponyvaregény japán kardja?
Milyen a jó sztori, és hogyan lehet jól elmesélni? Mit tanulhatnak a cégek történetmesélői a legsikeresebb filmek példáiból? Szekeres Csaba forgatókönyvíró, rendező írása.
Miért megy a rendőr mindig házhoz?
Baráth Katalin krimiíró, Fabricius Gábor médiadizájner és Tasnádi István forgatókönyvíró beszélgetett a HVG Extra Business Szalon legutóbbi estjén a történetmesélés szabályairól, a karakterekről, az azonosulásról, az intertextualitásról és a hitelességről.