Így meséljünk történeteket érdekfeszítően
Mert nap mint nap mesélünk.
Ha sokat hallottuk már, hogy mekkora áldozatok vagyunk az életben, akkor úgy érezzük egy új helyzetben is, hogy hűnek kell lennünk ahhoz, amit már oly sokan tudnak rólunk. Ugyanez fordítva is működik. A jó történetek köteleznek a jóra, és egyre jobbá tesznek bennünket.
Ugye milyen mogorva ember volt a nagypapa? Szerintem kifejezetten kedves volt és vicces. Ó, a nagypapa mindig nagyon ideges volt… Én így emlékszem, te úgy emlékszel, ezeknek látszólag közük sincs egymáshoz, pedig ugyanarról az emberről, helyszínről, eseményről beszélünk. De mi az igazság? Van egyáltalán olyan?
Amikor elmesélünk egy történetet, ami velünk történt, nem csak egy eseményláncot mondunk vissza, benne vagyunk mi magunk is. Duplán igaz ez, ha az életünk történetére gondolunk. De hogyan működik ez a fajta énkonstruálás?
A tudósok régóta gyűjtik a mesemondással kapcsolatos tényeket. Innen tudjuk, hogy a mesék segítenek információkat megjegyezni, összpontosítani, együttérzésre nevelni és eligazodni az élet viszontagságai között. Arra azonban csak mostanában kezdtek rákérdezni, hogy miért is van ez így. Részlet a Hogyan meséljünk gyerekeknek? című könyvből.
Giovanni Boccaccio már az 1300-as években tudta, hogy a mentális jólétnek milyen fontos szerepe van járvány idején. A Dekameron receptjét ma is érdemes megfontolni.
Olyan új, történetmesélést könnyítő funkciót készített Earth szolgáltatásához a Google, amellyel bárki egyszerűen és látványosan mutathatja be barátainak, családtagjainak, munkatársainak utazását.
Akármilyen is az a kapcsolat.
Egy cég életben maradásához néha a profitszerzés szempontjainál is fontosabb lehet egy jó történet. A történetmesélés pusztán marketing célú felhasználása azonban csak a felszín.
Újgenerációs reklámügynökségek vezetői szakembereit kértük arra, magyarázzák el: hol van a helye, és hogyan épül be a munkájukba a régi-új szakmai csodafegyver, a történetmesélés.
Közel két és fél évszázada, hogy az első hidrogénnel hajtott léghajó levegőbe emelkedésekor megkérdezték a jelenlévő Benjamin Franklint: „Mi haszna van egy léghajónak?” Franklin visszakérdezett: „Miért, mi haszna van egy újszülött csecsemőnek?” Ezt a példatörténetet folytatja a további kérdés: mi hasznuk a történeteknek?
A könnyen befogadható történeteket a cégek gyakran használják értékeik, vállalati kultúrájuk, jövőképük és termékeik bemutatásához. A történetek segíthetnek egy-egy brandet pozícionálni a piacon, márkahűséget építeni, vagy egyszerűen csak az ismertséget és az értékesítési számokat növelni. Hat vállalati példán mutatjuk be a sztorik felhasználását a márkaépítésben.
Milyen a jó sztori, és hogyan lehet jól elmesélni? Mit tanulhatnak a cégek történetmesélői a legsikeresebb filmek példáiból? Szekeres Csaba forgatókönyvíró, rendező írása.