2014 és 2022 között az EU-tagállamok, illetve olyan harmadik országok, amelyek valamilyen támogatási programban vettek részt, összesen 14 milliárd euró értékben költöttek el szabálytalanul uniós pénzt. Az Európai Számvevőszék egy átfogó vizsgálatot végzett el, amelynek eredményeként megállapította, hogy ezek a pénzek sokszor csak jelentős késéssel, de az is előfordul, hogy egyáltalán nem kerülnek vissza a közös kasszába.
Húsz év az Európai Unióban – ezzel a címmel jelent meg az a tanulmánykötet, amely Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlegét vonja le. A szerkesztők, Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő szerint az EU magas hazai támogatottságának első számú tartópillére mindig is a tagság biztosította gazdasági fejlődés volt, de visszanézve ma már elmondható, hogy lehetett volna ezt sokkal jobban csinálni. Miért volt sokáig fogatlan oroszlán az Európai Unió, mivel kapcsolja össze a magyar társadalom az uniós tagságot, és miért vörös vonal a huxit a Fidesz szavazói számára is?
A koronavírus-járványig nőtt a gazdaság, nőttek a keresetek, csökkent az államadósság. 2021 őszén azonban összeomlott a Fidesz gazdaságpolitikája, és erre azóta sem talál ellenszert. Bár a magasra ugró inflációt azóta sikerült leszorítani, a gazdaság tavaly zsugorodott, a költségvetési hiány hatalmassá nőtt, és a kilátások sem fényesek: újabb megszorítások jöhetnek.
10,2 milliárd euró is több a soknál - véli az Európai Parlament jogi bizottsága, a véleményt pedig osztják a nagy frakciók vezetői is.
A következő hét évben Budapesten felhasználható 300 milliárd forintnyi uniós támogatást teljesen elvinnék a főbb villamosfejlesztések és a kisföldalatti meghosszabbítása, de nem erre fogják költeni.
25 milliárd forintra rúg annak a 108 GINOP-os és nyolc egészségipari támogatási pályázatnak az értéke, amit korrupció útján szereztek meg ügyeskedő hivatalnokok és társaik egy „jól szervezett korrupciós hálózat” keretein belül. A Központi Nyomozó Főügyészség 54 ember ellen emelt vádat vesztegetés miatt, és egymilliárd forintnyi vagyont le is foglalt.
Döntött a kormány, milyen vasútfejlesztési projektekre kér majd pénzt az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.
387 és 389 között ingadozott az euróárfolyam, a BÉT ezer pontos esésben hétfő délelőtt.
A miniszterelnök politikai igazgatója egy kampányszlogennel reagált az Európai Tanács Magyarországgal kapcsolatos tervére.
A pénz több mint felét a közösségi közlekedés fejlesztésére szánják.
Kamattámogatott hitelekre és foglalkoztatásjavításra mehet az uniós források nagy része. A programok jövőre pörögnek fel, hogy a 2026-os választásokra beérjenek a gyümölcsök.
Az EU megnyitotta a pénzcsapot, mert úgy értékelte, hogy a magyar kormány teljesítette a tőle megkövetelt igazságügyi reformot.
300 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás érkezett, de további eurómilliók is a tárban vannak már.
Magyarország nevében, saját politikai érdeke szerint megakasztotta Orbán Viktor az Európai Uniót, és nincs jele, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztásig változtatna a totális blokád taktikáján.
Az EU megnyitotta a pénzcsapot, mert úgy értékelte, hogy a magyar kormány teljesítette a tőle megkövetelt igazságügyi reformot. A támogatásokat részletekben, folyamatos ellenőrzés mellett adja, és több jel mutat arra, hogy lesz mire figyelnie, ha azt akarja, hogy a bírói függetlenség ne csak papíron valósuljon meg.
Az uniós támogatások feloldásának egyik legfontosabb feltétele az Országos Bírói Tanács (OBT) független, az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) ellenőrző jogosítványainak helyreállítása és bővítése volt. A Kúria elnöke, Varga Zs. András ehhez képest írt levelet a Magyar Bírói Egyesületnek (MABIE), hogy szerencsésnek tartaná, ha bekerülnének az OBT nemsokára megválasztandó új tagjai közé az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó igazgatási vezetők is.
A felzárkóztatási és a helyreállítási pénzek nem jöttek, de a mezőgazdasági támogatások és a korábbi ciklus kohéziós pénzei igen, így még átmenetileg sem kerültünk ki a nettó haszonélvezők köréből.
Az EU-ból érkező pénzek helyett a magyar adófizetők pénze ömlik a Fidesz gazdasági klientúrájához - derül ki azokból a kimutatásokból, amit a G7 portálnak készített Tóth István János közgazdász, a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) igazgatója. 2022 előtt nem láthattunk ekkora különbséget az EU-finanszírozású és a magyar adófizetők pénzéből megvalósuló beszerzések között.
A leendő közigazgatási és területfejlesztési miniszter arról is beszélt, hogy tavaly még azt is sikerként élték meg, hogy nem veszítették el az uniós forrásokat.
