A Tisza Párt elnöke azt írta, a hétvégén magas szintű tárgyalásokat folytatott az EU-pénzekről. Megerősítette a leendő kormánypárt vállalásait, és közölte, az „uniós forrás nem könyöradomány”.
Mielőtt a köztársasági elnökkel találkozik, Magyar Péter elmegy a közmédiába. Orbán Viktor rövid Facebook videóval jelentkezett. A Tisza Párt elnöke Ursula von der Leyennel egyeztetett tegnap az uniós pénzek hazahozataláról. A Belügyminisztérium iratmegsemmisítőket vett, Orbán Anita arról posztolt, hogy elkezdték ledarálni a szankciós anyagokhoz köthető és egyéb dokumentumokat a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Búcsúzik a Momentum, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt felhívást tett közzé. Kezdje a napot a HVG hírpodcastjával!
Ursula von der Leyen szerint a magyar választók „visszakövetelték európai útjukat”, miután Magyar Péter győzelmével lezárult Orbán Viktor 16 évig tartó, megszakítás nélküli kormányzása. Az Európai Bizottság elnöke hétfői sajtótájékozatóján arról beszélt, hogy Brüsszel készen áll arra, hogy az új magyar kormánnyal gyorsan előrelépjen a befagyasztott uniós források, a jogállamisági reformok és a külpolitikai együttműködés ügyében.
A magyar kormány titkokat árul el a Kremlnek, és azt a Brüsszelt támadja, amelynek a pénzét szívesen zsebre vágja. Ám a populista miniszterelnök megfeledkezik arról, hogy neki az EU fontosabb, mint ő Brüsszelnek. És a szervezetnek vannak eszközök a kezében.
Ukrajna és az EU a választási kampány Sorosa. A viszony Brüsszel és Budapest között nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy sosem látott mélyponton van, ami sok szinten hatással van a magyar gazdaságra is. Akadémiai és tudományos körökben azonban inkább az integráció további mélyítését pártolják, a Huxitot pedig elementáris csapásnak tartanák. A nagy kérdés tehát: hogyan tovább?
Az eddig bejelentett osztogatástól nem fog összeomlani a költségvetés, de a választások után a kiadásokat csökkentenie, a bevételeket pedig növelnie kell annak, aki kormányra kerül – véli Zsiday Viktor portfóliókezelő.
Ha Magyarország kilép az EU-ból, azzal elveszíti az összes támogatást, az egységes belső piaci részvételre és a schengeni tagságra épülő előnyök nagy részét is. Gulácsi Gábor közgazdász számolta ki, mekkora tétel lenne a veszteség.
Bár Magyar Péter szerint a Tisza-kormány erősen támaszkodna a hazahozandó uniós támogatásokra, a pártvezető által emlegetett 8000 milliárd forint forrás megszerzése biztosan kivitelezhetetlen.
„Don't give money to the communists!”, vagyis Ne adj pénzt a kommunistáknak – ezzel transzparenssel fogadta a Fidesz idősebb George Bush amerikai elnököt 1989-ben, amikor történelmi látogatásra Budapestre érkezett. Szerzőnk ezt felidézve értékeli a Kollár Kinga tiszás EP-képviselő szavait követő politikai vihart.
Az Európai Unió támogatásaiból jóval nagyobb arányban részesültek közvetlenül vagy közvetve az Orbán-kormányhoz és a Fideszhez közeli cégek és szervezetek, mint azok, amelyek semlegesek. Ha tehát az unió korlátozza Magyarország hozzáférését a pénzekhez, azt leginkább Bayerék köre érzi meg.
Égetően hiányoznak a magyar költségvetésből a blokkolt uniós források. Többéves problémáról beszélünk, amelynek megoldása a kormány kezében van. Ha Orbán Viktor hétvégi szavait szó szerint értelmezzük, akkor a kormány elkötelezett a jogállamisági hibák orvoslására. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem azt kell nézni, amit a miniszterelnök mond, hanem amit tesz. És így már nem olyan rózsás a helyzet.
Úgy vélik, a magyar jogszabály még mindig nem kezeli megfelelő módon az úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban felmerülő összeférhetetlenségi kockázatokat.
A szövetkezet ügyvezetői közmunkások voltak, semmilyen más bevétele nem volt, csak az uniós pénzből indított projektek, és nyolcszoros áron számlázta ki az önkormányzat felé az alvállalkozó munkáját. Az ügyet az Integritás Hatóság vizsgálta, feljelentés lett a vége.
Az alapélelmiszereket irreális árakon értékesítő cégek miatt a hatóság számításai szerint mintegy 1,4 millió csomaggal kevesebb jutott el a rászorulókhoz.
Somlai Bálint cégcsoportja a NER egyik csodájának számít, amely nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve a jegybankhoz közeli cégek, alapítványok megbízásainak volt köszönhető. A cégek ezúttal brüsszeli forrásból is gyarapodhatnak.