A Marsot meghódítaná, a Földet pedig nagyságrendekkel könnyen bejárhatóbbá tenné Elon Musk. A vizionárius üzletember mostantól a SpaceX minden erőforrását ezeknek a céloknak rendeli alá.
Felkerült a YouTube-ra a néhány napja a Szaturnusz légkörébe zuhanva elporladt Cassini űrszonda utolsó fényképeiből készített összeállítás.
Amíg a Cassini-Huygens küldetés szondája oda nem ért a Szaturnuszhoz, a tudósok úgy gondolták, a Naptól ennyire távol nem lehetnek adottak az általunk egyetlenként ismert élet feltételei. De aztán a Cassini az egyik holdon olyan gejzíreket kezdett fotózni, amelyek irdatlan mennyiségű vizet és jeget lövellnek a világűrbe.
Magyar idő szerint pénteken 13 óra 55 perckor megszakadt a kapcsolat a közel 20 éve útjára indított Cassini űrszondával.
Humoros szövegű minioperával búcsúztatják az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pénteken megsemmisülő Cassini űrszondáját.
Ma még dolgozik, holnap elég a Szaturnusz légkörében a Cassini, amely 7 új holdat fedezett fel és a tervezettnél 9 évvel hosszabban tudott működni.
A Szaturnuszhoz 2004-ben érkezett Cassini űrszonda több mint 453 ezer képet küldött a Földre a Naprendszer második legnagyobb bolygójáról, annak gyűrűiről és holdjairól, az utolsó felvételek órákkal az előtt fognak megérkezni, hogy pénteken a Cassini megsemmisül a Szaturnusz gázlégkörében.
Megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szerdán a Szojuz MSZ-06 orosz űrhajó legénysége, amely körülbelül öt hónapot tölt majd a Föld körül közel négyszáz kilométeres magasságban keringő űrbázison.
A Szaturnusz kutatására küldött Cassini űrszonda végrehajtotta azt a pályamódosítást, mely a végső, megsemmisítő "nagy ugrás" felé irányította.
Májusban észlelték a csillagászok azt az űrből érkző rádiójelet, ami semmilyen korábbi, égitest által kibocsátott jelhez nem volt hasonlítható. Most kiderült, milyen adást fogtak a tudósok.
A jövő Hold-kutatóinak nem kell nagy mennyiségű vizet magukkal vinniük az expedíciók során, ez nagy előrelépést jelent - mondta az egyik kutató.
Nem volt egyszerű, de megoldották: utcakép módjára nézhetünk körül a Nemzetközi Űrállomásban, szinte mint ha otthon lennénk. 360 fokban a Föld körül.
Milyen felszín- és épületmozgások voltak az elmúlt 22 és fél évben a fővárosban és környékén? Erre keresték a választ közel 7000 négyzetkilométeren, mintegy 1,5 millió pontban, a legkorszerűbb űrgeodéziai módszer segítségével.
Egy aranyos és nagyon hasznos robot kísérte el a japán asztronautákat a Nemzetközi Űrállomásra, hogy időt spóroljon nekik. Bevált, és meg is jelent róla az első videó.
A Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatóriumban egyelőre csak találgatni tudnak, pontosan honnan is származik a májusban befogott sugárzás. Egyelőre nincs rá magyarázat, de azért ne gyanítson rögtön idegeneket.
Felfedezték az eddigi egyik legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli galaxis ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.
A Juno űrszonda alig 9 ezer kilométeres magasságból fotózta le kedden a Földnél kétszer szélesebb légköri vihart. A NASA egyelőre csak a nyers képeket tette közzé, de lelkes rajongók már alaposan megdolgozták őket.
Egy újonnan talált csillag alig nagyobb a Szaturnusznál.
A sztárfizikus legújabb jóslata szerint száz éve van az emberiségnek új otthont találni, igaz, tavaly még ezer évet adott a Földnek. Közben Elon Musk ötven év múlva már egymillió embert költöztetne a Marsra, de még Donald Trump is osztja a véleményüket egyvalamiben: mindannyian a hatvanas évek űrmániáját élesztenék újra. Galántai Zoltán jövőkutató szerint viszont az ilyesmihez egyrészt nincs meg a technológiánk, másrészt a történelem azt mutatja, hogy a költözés egyik fő okaként emlegetett globális felmelegedésből akár még jól is kijöhetünk.
