Az Európai Néppárt vezetője a Süddeutsche Zeitungban értékelte a jelenlegi európai politikai helyzetet. Szót ejtett többek közt Orbán Viktor diplomáciai húzásairól, és az európai radikális jobboldal elszigeteléséről.
Az Európai Bizottság részben bojkottálja a magyar uniós elnökséget, az informális üléseken nem vesz részt uniós biztos.
A héten először ül össze az új Európai Parlament. A 720 képviselő közt ott lesz Magyar Péter és a Tisza Párt további hat zöldfülű politikusa. Hogyan fogadták Brüsszelben az ellenzék új vezető erejét? És mit tett a Fidesz, hogy rombolja ellenfelének esélyeit? Itt a politikai szezonnyitó.
Az Európai Parlament első plenáris ülése előtt a parlament és az európai pártok szóvivői tartottak összefoglalót. Sok fontos tisztségről és kinevezésről kell döntenie a képviselőknek, amiket általában arányosan osztanak el a képviselőcsoportok mérete szerint. Viszont a Patriótákat, többek közt a Fidesz és a francia Nemzeti Tömörülés nevével fémjelzett szélsőjobboldali csoportot, úgy tűnik, senki sem szívleli igazán, és több párt egyenesen ódzkodik attól, hogy a szélsőjobb politikusainak tisztségeket adjanak.
A találkozón Von der Leyen azt mondta, az Európai Bizottság elkötelezett a Magyarországra szánt források hozzáférhetővé tétele mellett.
Második ciklusára készülhet az EU-csúcs döntése nyomán az Európai Bizottság elnökeként Ursula von der Leyen, mellette két újonc került a brüsszeli hatalmi központ élére. Igaz, António Costa volt portugál kormányfő és észt kollégája, Kaja Kallas is tapasztalt európai politikusnak számít.
Megvannak az új vezetők – de mi jön ezután? Közéleti podcastunkban helyszíni tudósítónk, Gyükeri Mercédesz mesélt Nagy Iván Lászlónak arról, hogyan zajlott az EU-csúcs és mennyi befolyása volt az EU következő fejezetének megkezdésébe Orbán Viktornak, illetve mi igaz abból, hogy a Fidesz regionális pártcsaládot alapíthat.
Megnevezték jelöltjeiket az unió csúcspozícióira a tagok állam- és kormányfői, brüsszeli találkozójukon döntöttek az ötéves stratégiai menetrendről és Ukrajna támogatását is megerősítették.
A miniszterelnöki politikai igazgatója a brüsszeli EU-csúcs közben fejtette ki a kormány álláspontját a csúcspozíciókról, az intézményi reformokról, Ukrajna támogatásáról és a sajtóról.
Nem sikerült az Európai Bizottság elnökének és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek is megfelelő időpontot találni, amikor Budapestre látogatva bemutatnák neki a félévi programot.
A lap információi szerint nem találtak a felek megfelelő időpontot.
Néhány nappal a magyar EU-elnökség előtt mintha a magyarok kivédése lenne a cél Brüsszelben, ahol az uniós tagállamok állam- és kormányfői tanácskoznak. És persze a magyarok legnagyobb örömére Volodimir Zelenszkij.
Döntésre jutottak a három nagy európai pártcsalád főtárgyalói.
Miért nincs még végleges döntés az uniós csúcsvezetőkről? Mi lesz Magyarország dolga az uniós elnökség során, és mennyire befolyásolhatja az európai napirendet? Lesz-e helye Orbánnak Meloni mellett, és mekkora fejmosásra számíthat a következő hónapokban? Közéleti podcastunkban összefoglaltuk, hogyan indult az új ciklus Európában a választások után.
Egyelőre nem született döntés az uniós csúcsvezetőkről, de az Európai Tanács leköszönő elnöke szerint nem is ez volt az elsődleges célja a találkozónak. Orbán közben tárgyalt az ügyvezető holland miniszterelnökkel, akinek a NATO-főtitkári megbízatását blokkolja. A magyar miniszterelnök szerint egyébként mindenben megegyeztek a baloldallal.
Ha érvényesül a papírforma, akkor hétfő este kiderül, hogy kik fogják betölteni az EU csúcspozícióit. Ugyan a hivatalos döntésre még várni kell jövő hétig, de az uniós állam- és kormányfők pár óra múlva megegyezhetnek a nevekről.
Európa jobbratolódása a Néppárt megerősödését hozta, a szélsőjobboldali csoportok mint a higanycseppek próbálhatnak összeállni. Emmanuel Macron váratlan reakciójával azt teszteli, hogy a változások origóját jelentő Franciaország tényleg Marine Le Pen pártját akarja-e.
Európa több vezetője számára hozott történelmi bukást az európai parlamenti választás, más és más módon reagáltak rá: a francia elnök tizenkilencre húzott lapot, a német kancellár inkább kivár, a magyar miniszterelnök nagyítóval keres magának szövetségeseket, az Európai Bizottság elnöke pedig úgy tesz, mintha minden jól volna. Vajon mi vár rájuk a következő időszakban?
Fenyegetést jelent a demokratikus intézményekkel szemben, hogy egyre több országban kísérelnek meg bevonni a kormányba jobboldali radikális pártokat, írja Rosa Balfour, a Carnegie Europe elemző intézet igazgatója.
A francia elnök az Egyesült Államoktól független, versenyképes Európai Uniót szeretne, és ehhez szerinte az egykori olasz miniszterelnök a megfelelő választás.
