A miniszterelnöki politikai igazgatója a brüsszeli EU-csúcs közben fejtette ki a kormány álláspontját a csúcspozíciókról, az intézményi reformokról, Ukrajna támogatásáról és a sajtóról.
Nem sikerült az Európai Bizottság elnökének és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek is megfelelő időpontot találni, amikor Budapestre látogatva bemutatnák neki a félévi programot.
A lap információi szerint nem találtak a felek megfelelő időpontot.
Néhány nappal a magyar EU-elnökség előtt mintha a magyarok kivédése lenne a cél Brüsszelben, ahol az uniós tagállamok állam- és kormányfői tanácskoznak. És persze a magyarok legnagyobb örömére Volodimir Zelenszkij.
Döntésre jutottak a három nagy európai pártcsalád főtárgyalói.
Miért nincs még végleges döntés az uniós csúcsvezetőkről? Mi lesz Magyarország dolga az uniós elnökség során, és mennyire befolyásolhatja az európai napirendet? Lesz-e helye Orbánnak Meloni mellett, és mekkora fejmosásra számíthat a következő hónapokban? Közéleti podcastunkban összefoglaltuk, hogyan indult az új ciklus Európában a választások után.
Egyelőre nem született döntés az uniós csúcsvezetőkről, de az Európai Tanács leköszönő elnöke szerint nem is ez volt az elsődleges célja a találkozónak. Orbán közben tárgyalt az ügyvezető holland miniszterelnökkel, akinek a NATO-főtitkári megbízatását blokkolja. A magyar miniszterelnök szerint egyébként mindenben megegyeztek a baloldallal.
Ha érvényesül a papírforma, akkor hétfő este kiderül, hogy kik fogják betölteni az EU csúcspozícióit. Ugyan a hivatalos döntésre még várni kell jövő hétig, de az uniós állam- és kormányfők pár óra múlva megegyezhetnek a nevekről.
Európa jobbratolódása a Néppárt megerősödését hozta, a szélsőjobboldali csoportok mint a higanycseppek próbálhatnak összeállni. Emmanuel Macron váratlan reakciójával azt teszteli, hogy a változások origóját jelentő Franciaország tényleg Marine Le Pen pártját akarja-e.
Európa több vezetője számára hozott történelmi bukást az európai parlamenti választás, más és más módon reagáltak rá: a francia elnök tizenkilencre húzott lapot, a német kancellár inkább kivár, a magyar miniszterelnök nagyítóval keres magának szövetségeseket, az Európai Bizottság elnöke pedig úgy tesz, mintha minden jól volna. Vajon mi vár rájuk a következő időszakban?
Fenyegetést jelent a demokratikus intézményekkel szemben, hogy egyre több országban kísérelnek meg bevonni a kormányba jobboldali radikális pártokat, írja Rosa Balfour, a Carnegie Europe elemző intézet igazgatója.
A francia elnök az Egyesült Államoktól független, versenyképes Európai Uniót szeretne, és ehhez szerinte az egykori olasz miniszterelnök a megfelelő választás.
Ursula von der Leyen, Giorgia Meloni és Marine Le Pen vetélkedésében az előny egyelőre az olasz kormányfőnél van. A helyzet jelzi: jobbra tolódik az unió.
Az utolsó pillanatban rángatták vissza a csőd széléről Egyiptomot, amelynek az EU, az IMF és az Emírségek is a segítségére sietett.
Az Európai Parlament tagjai úgy látják, hogy a magyar kormány intézkedései a külföldi cégek kiszorítását szolgálják, megsértve az uniós jogot. Levelet küldtek Ursula von der Leyennek.
A Hszi Csin-pinggel folytatott találkozó egyetlen kézzelfogható eredménye a francia államfő számára, hogy a francia gyártók által a kínai piacra termelt boralapú szeszes italokat Peking egyelőre nem sújtja a korábban belengetett dömpingellenes vámokkal.
A kínai elnök itinere önmagában egy üzenet, miszerint az európai vezetőkkel való találkozóját követően csak két oroszbarát országba, Magyarországra és Szerbiába látogat el.
Visszafizetést nem vár el az EU, de reformokat igen a bejrúti vezetéstől.
Hszi Csin-ping május 6-án, Párizsban találkozik francia kollégájával és az Európai Bizottság elnökével. Franciaországból Szerbia érintésével érkezik Budapestre.
Ha ma jelentkezne Magyarország az EU-tagságért, akkor meg kellene vizsgálni, hogy áll a jogállamisággal és a korrupciómentes közélettel - mondta az Európai Bizottság elnöke.
