Szűkítik azon vállalkozások körét, amelyek esetében ESG-adatok közléséhez kötik a vállalati hitelfelvételt. Csak azoktól várják el, akiknek általában is el kell készíteniük a saját fenntarthatósági jelentéseiket, a többiek még kapnak haladékot.
Kettévált a hitelpiac az Erste első negyedéves számai szerint: a lakossági hitelezés jelentősen nőtt az első három hónapban, a vállalatok azonban egyelőre nem tartják a lépést. A lakossági érdeklődés viszont nemcsak a kölcsönök, hanem a megtakarítások iránt is jelentősen nőtt.
A tavalyi évet 71,9 milliárdos nyereséggel zárta a CIB Csoport, de a jövőre nézve visszafogottak a vállalat kilátásai.
Mi az a szempont, amire vállalkozóként nem gondolnánk, egy pénzintézetnek mégis fontos egy hitel elbírálása során? Mekkora mostanában a kereslet a vállalati hitelezésnél és melyik banki termékekre a legnagyobb az igény? – a Mérlegen legújabb adásában Kementzey Ferenccel beszélgettünk.
Most rekordalacsony kamattal szerezhetnek a vállalkozások hitelt. Vajon meddig lesz ez még így? Mi történik, ha megugranak a kamatok? Mennyit ér meg a cégtulajdonos nyugalma, mikortól érdemes fixálni a hitel változó kamatát egy kis felárért cserébe?
Tízből kilenc cégtulajdonosnak nem egyértelmű, hogy egy adott nagyságú hitel eléréséhez mekkora profitot vár el a bank. Itt kezdődik a bújócska. A vállalkozók többsége ugyanis adóoptimalizálással él, ami a kimutatott profit minimalizálásával jár együtt. Ugyanakkor hitelezésnél a bankok is a kimutatott profitból indulnak ki.
Több mint 30 százalékkal csökkent a vállalatok hosszú lejáratú kötelezettségállománya 2009-hez képest. Az Opten céginformációs szolgáltató elemzése szerint a bankok számlavezető ügyfélkörében 7 és 15 százalék között szóródik a kiemelt kockázatú ügyfelek aránya. Márpedig a stabil hitelportfóliók, a hitelezés felfutása és a beruházások növekedése létfontosságú lenne a magyar gazdaság számára.
Fél év alatt 15 százalékkal nőtt a hazai vállalati kör restrukturált hitelállománya: a PSZÁF legutóbbi adatai szerint az összeg március végére meghaladta a 648 milliárd forintot. Mindez azt jelzi, hogy a bankok számára is egyértelművé vált, hogy a rossz hitelállomány kezelésének legjobban megtérülő módja minél több nem fizető ügylet restrukturálása lehet. Miközben 2012. szeptember végén még csupán 564 milliárd forint volt, 2013. március végére 648 milliárd forintra bővült a hazai hitelintézetek restrukturált vállalati hitelállománya.
Jelenleg Magyarországon a vállalati hitelállomány megközelítőleg az egy évvel ezelőtti szinten van, és a növekedési kilátások miatt rövidtávon nem várható a hitelkereslet jelentős fokozódása. A vállatok számára a hitelhez jutást nagyban segítheti, ha a hitelbírálatnál figyelembe veendő pénzügyi és üzleti szempontokkal maguk a cégek is tisztában vannak.
