Szűkítik azon vállalkozások körét, amelyek esetében ESG-adatok közléséhez kötik a vállalati hitelfelvételt. Csak azoktól várják el, akiknek általában is el kell készíteniük a saját fenntarthatósági jelentéseiket, a többiek még kapnak haladékot.
Egyre több adatot, információt kell begyűjteni a bankoknak a vállalkozásoktól ahhoz, hogy 500 millió forint feletti összegben vegyenek fel vállalati hitelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása értelmében. Ez alapján július 1-től egy minimum-ESG-kérdéssort is ki kell tölteniük a cégeknek, de mégsem mindenkinek.
Az ESG-kérdéssor lényege, hogy a bankok a fenntarthatósági szempontok mentén is értékelni tudják a vállalatok működését (és saját kintlévő tőkéjüket, ennélfogva saját fenntarthatóságukat is). Az EU úgynevezett Omnibusz rendeletének megváltozását követve azonban most az MNB is jelentősen szűkíti az adatszolgáltatásba bevont cégek körét, ami több vállalkozás számára lesz könnyebbség.
Nem ez az első alkalom, hogy könnyítés merül fel ESG-téren, tavasszal az adminisztrációs terhek csökkentésére és a versenyképességre hivatkozva volt már erről szó.
Az adminisztrációs terhek csökkentésére és a versenyképességre hivatkozva tennék lehetővé, hogy a kis cégeknek 2027-ig ne kelljen ESG-adatokat szolgáltatniuk. A jelentéstételben a nagyok is haladékot kapnának.
Július 1-jétől csak azoknak a vállalatoknak kell az ESG-kérdőívre válaszolniuk, amelyek maguk is ESG-beszámolóra vagy a számviteli törvényben szabályozott fenntarthatósági jelentés közzétételére kötelezettek, és már el is készítették a beszámolójukat.
Akik előre felkészülnek, és rendelkeznek világos ESG-stratégiával, előnybe kerülhetnek a hitelkérelmek során, ám lényeges az is, hogy a jelzett kérdéssor csupán adatgyűjtési céllal készül, nem jelenti azt, hogy bárki is emiatt esne el a hiteltől.
„Úgy kalkulálunk, hogy a júliustól megvalósuló kötelező adminisztratív adatgyűjtés köre nagyjából tizedére esik. A módosítás előtt nagyjából ezer-kétezer magyar céggel számoltunk, amelyek a rendelet hatálya alá eshetnek, most viszont úgy látjuk, hogy e kör száz-kétszáz vállalatot jelenthet” – idézték Suba Leventét, a K&H fenntarthatósági vezetőjét.
Suba Levente pár hónapja közérthetően magyarázta el a HVG fenntarthatósági podcastjában, a zCastban, hogy mire kell a cégeknek – és a bankoknak is – figyelniük, ha igazán fenntarthatóan akarnak működni.
Hogyan hat egy bank kibocsátáscsökkentési törekvéseire, ha egy korszerűtlen Kádár-kocka megvásárlására ad hitelt? Mennyit számít fenntarthatósági szempontból, ha csak saját működését állítja át zöldre? Mi a gond azzal, ha bankunk az orrunk alá dörgöli a vásárlásainkhoz kapcsolható kibocsátásunkat? Többek között erről is szó esik a zCast friss adásában, amelyben a pénzügyi szektor fenntarthatóságát vizsgáljuk, de bepillantunk saját zsebünkbe is.
Az ESG-kérdéssor kitér egyebek mellett a cégméretre, a tevékenységi körre, a kibocsátásokra, a fenntarthatósági stratégiára, az energiahatékonyságra és a társadalmi felelősségvállalásra.
A hitelfelvételnél azonban ettől függetlenül számos egyéb adatot is meg kell adniuk azoknak is, akiknek – most még – nem lesz kötelező a fenti kérdéssor kitöltése. Idetartozik a vállalat statisztikai létszáma, az árbevétel, a mérlegfőösszeg vagy a fő tevékenységi kör megadása, ami eddig is rutinfeladat volt.
A környezeti fenntarthatóság egyik legfontosabb része az energiafelhasználás és az üvegházhatású gázok kibocsátása, itt olyan kérdésekre kell számítani, hogy milyen energiaforrásokat használ a vállalat, vagy van-e energiahatékonysági terve vagy beruházása.
A vállalatoknak választ kell adniuk arra is, hogy milyen fenntarthatósági stratégiát követnek, azaz készítenek-e ESG-beszámolót, vagy rendelkeznek-e karbonsemlegességi tervvel.
Nemcsak a környezetvédelmi, hanem a társadalmi hatások is számítanak, a kérdőívben szerepelnek olyan kérdések is, hogy milyen arányban dolgoznak nők a vállalatnál, és van-e esélyegyenlőségi politikája. A kérdőív kitér a cég által nyújtott képzési és fejlesztési lehetőségekre, és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági programokra is. A kérdések részletesen innen tölthetők le.
Az ESG célja az, hogy a valóban egyre sokasodó gondok közepette vezérfonalat nyújtson a vállalatoknak működésük fenntarthatóbbá tételéhez, a fogyasztóknak pedig a tudatosabb döntéshozatalhoz. A zCast idei második adásában tisztázzuk az ESG pontos jelentését és jelentőségét, a vele járó kötelezettségeket, de ami a legfontosabb: szakértőink rávilágítanak, hogyan lássunk benne lehetőséget.
