Minden korábbinál nagyobb árfolyamnyereséget ért el tavaly az MNB. Ám a rekordméretű kamatveszteség azt is meghaladta, így eddig soha nem látott mínuszokat szenvedett el az intézmény.
Beadta a kormány a 2024-es költségvetés tervezetét, Varga Mihály pedig sajtótájékoztatón beszélt a részletekről. 6 százalékos inflációval számol a kormány 2024-re. A honvédelmi alapba másfélszer annyi pénzt tesznek bele, mint idén, a rezsialapba feleannyit.
Hogyan függ össze az infláció, a kamatok, az árfolyamok és a gazdasági növekedés - és milyen szálakat húzogat a kormány és a jegybank, hogy nekünk jobb legyen? Egyáltalán, azért húzogatják? Mi van a jövő évi költségvetésben? Mi az a stagfláció és mikortól indulhat újra a hitelezés? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában közérthetően magyaráztunk el mindent az elmúlt hetek sűrű gazdasági eseményeivel kapcsolatban.
A hamarosan az Országgyűlés elé kerülő 2024-es központi költségvetés volt a témája a kormányinfónak, amelyen Varga Mihály pénzügyminiszter magyarázta a számokat. A tervezetet a Költségvetési Tanács már véleményezte, de nem volt túl lelkes tőle. Varga szerint is vannak kockázatok, de alapvetően pedig mindenre több pénz jut majd. Nézze vissza a hvg.hu-n a kormányinfó közvetítést!
Ki tehet arról, hogy üres a főváros kasszája? Van-e B terv arra, hogyha nem sikerült adóvisszatartással és hitellel a felszínen maradni? A Budapesti Lakógyűlés demokratikus kérdőív vagy nemzeti konzultáció újracsomagolva? Miért több a Lánchíd kérdése annál, hogy mehessenek-e rajta autók vagy sem? Lesz-e előválasztás és lesz-e esélyes fideszes kihívó? Karácsony Gergely főpolgármester mindenre válaszolt a Fülke Extrában.
Karácsony Gergelyék rést találhattak a pajzson: folyószámlahitelből működik a főváros, vagyis a kormánynak nincs honnan inkasszóznia azt a 25 milliárd forintot, aminek a befizetését a főpolgármester szerdán megtagadta. A kormány azonban ezer módon csuklóztathatja a fővárost, hiába perelné az be – akár Budaörssel közösen – a Pénzügyminisztériumot.
2022-ben javult ugyan az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, összege viszont folyó áron a GDP 12 százalékával ugrott meg, ami a kamatterhek jelentős növekedésével jár.
Az infláció letörése és a recesszió elkerülése – két látszólag egymásnak ellentmondó feladat áll a kormány előtt. A gazdaságpolitika irányítói, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos évnyitóján beszéltek arról, hogyan is képzelik ezek megoldását. Egy dologban azonban szakítottak a hagyománnyal: idén második éve nem volt jelen a találkozón a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György, neki kijutott bőven a kritikákból is.