Karácsony Gergelyék rést találhattak a pajzson: folyószámlahitelből működik a főváros, vagyis a kormánynak nincs honnan inkasszóznia azt a 25 milliárd forintot, aminek a befizetését a főpolgármester szerdán megtagadta. A kormány azonban ezer módon csuklóztathatja a fővárost, hiába perelné az be – akár Budaörssel közösen – a Pénzügyminisztériumot.
2022-ben javult ugyan az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, összege viszont folyó áron a GDP 12 százalékával ugrott meg, ami a kamatterhek jelentős növekedésével jár.
Az infláció letörése és a recesszió elkerülése – két látszólag egymásnak ellentmondó feladat áll a kormány előtt. A gazdaságpolitika irányítói, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos évnyitóján beszéltek arról, hogyan is képzelik ezek megoldását. Egy dologban azonban szakítottak a hagyománnyal: idén második éve nem volt jelen a találkozón a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György, neki kijutott bőven a kritikákból is.
Legyen inkább magas, elhúzódó infláció, mint recesszió – ez az üzenete a 2023-as büdzsé rendeleti módosításának. Amelynek fő nyertese maga az állam, miközben soha nem látott összegbe kerül a rezsicsökkentés nevű rögeszme látszatának az óvása.
Az idei magasabb gazdasági növekedés miatt jövőre a GDP arányosan 3,5 százalékos hiánycél magasabb számszerű hiányt enged. A kormány 15 százalékos éves átlagos inflációval számol jövőre. A jövő évi büdzsét áttervezik, de továbbra sem tudni, mikor hozzák nyilvánosságra. A családtámogatásokról nincs még döntés.