A támadóból védekező középpályássá minősülő Varga Mihály lassan a cserepadra kerül. Mi történhetett? A miniszterelnök számít a munkájára, de elvon tőle döntési jogokat, és korlátozza a hatáskörét. Ha előre akar lépni, Vargának további belső küzdelmeket kell vállalnia.
A pénteki szavazáson Svédország, Dánia és Finnország is tartózkodott.
Miközben kivezetik a piacról a legvonzóbb lakossági államkötvényt, alanyi jogon járó, ingyenes kincstári számlát ígér a pénzügyminiszter.
A pénzügyminiszter szerint az MVM-nek azért lett 309 milliárdos osztaléka, mert a feltételezettnél alacsonyabbra sikerült leszorítani az energiaárakat.
Azután kérdezték Vargát, hogy Nagy Márton alá került szinte teljes egészében a gazdaság irányítása.
A cél az, hogy ahogyan a Babakötvény is elterjedt, úgy az Államkincstárnál vezetett értékpapírszámla is általános legyen, jövő hétfőtől ezért megkönnyítik a számla nyitását - mondta a pénzügyminiszter, aki azt is állítja, hogy nem pénzre van szüksége az államnak.
A vétójog csak illúzió, Varga Mihály eljelentéktelenedik a kormányban. A gazdaságpolitika vezetőjévé előlépő Nagy Márton víziója szerint semmi sem számít, csak a gazdasági növekedés, az majd mindent megold. Elengedett költségvetési hiány és magas infláció várható, és ha nem sül el minden jól, akkor a mostaninál is keményebb válság.
Varga Mihály pénzügyminiszternek be kell érnie azzal, hogy megvétózhatja az eddig általa vezetett Gazdasági Kabinet döntéseit.
Ránézésre kicsit frédi-bénis, de ígéretes ötletnek tűnik a magyar fejlesztés.
A pénzügyminiszter az Országgyűlés népjóléti bizottságában tartott meghallgatásán beszélt a nyugdíjbiztosítási rendszerről.
Mivel a pénzügyminiszter az elmúlt szűk két évről sem mondott igazat, nem tudni, a kormány hogyan kívánja kezelni, hogy idén várhatóan a megemelt hiánycélt sem tudja teljesíteni.
Szerdától már csak a jóval kevesebbet fizető állampapír lesz elérhető.
Bár az államháztartásnak egyértelműen jól jönne, a pénzügyminiszter szerint nem kívánnak menet közben belenyúlni az állampapírok kondícióiba.
A pénzügyminiszter a Szovjetunióba hurcolt magyarok emléknapján brüsszelezett.
Önálló befektetési bankot alapított az MBH Bank befektetési szolgáltatások nyújtására. Varga Mihály szerint fontos, hogy a magyar piacon meghatározó szerepet kapjanak olyan hazai tulajdonú bankok, amelyek érdekközösségben vannak a hazai vállalatokkal.
A pénzügyminiszter szerint szuverenitási kérdés, hogy a kormányok dönthessenek a költségvetésekről. A tét valójában a 3 százalékos uniós hiánylimit visszatérése, amit Magyarország jó eséllyel még jövőre sem tudna teljesíteni.
A féktelen osztogatás után nem képes konszolidálni az államháztartást, és erre uniós támogatások híján nincs is esély.
Januárig visszamenőleg átlag 80 ezer forinttal több nyugdíjat kapnak a nyugdíjasok novemberben. Ez átlag havi 7 272 forint korrekciós emelésnek felel meg.
Nyáron még úgy voltak vele, hogy kellenek a vendégmunkások, most már úgy, hogy ebben a formában mégse, csak hát az indok maradt ugyanaz. Újságírók állították, hogy megkapjuk a befagyasztott EU-s pénzeket, mire az EU azt állította, hogy nem. Durván nőtt az államháztartási hiány, emelte is Varga Mihály a hiánycélt – meg a nyugdíjakat is. Kihirdették, mennyi lesz a palackok visszaváltási díja, de ezt már korábban is tudtuk, aztán azt is bejelentették, mennyiért veszi majd meg a napelemesek áramát az állam, de azt is tudtuk már. Amit viszont még kevesen tudtak: nincs megfelelő infrastruktúra, amelyen szállítani tudnák az árut a betelepülő akkumulátorgyáraknak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hogyan zárulnak ördögi körbe a makrogazdasági válságtényezők? Megúszhatjuk-e megszorítások nélkül, megmenthetnek-e minket az EU-s pénzek? Miért kerül ennyibe a benzin és tényleg lehet-e 750 forint januártól egy liter? Közéleti podcastunkban összefoglaltuk az elmúlt hetek gazdasági híreit és megnéztük, van-e kiút a szorult helyzetből.
