A Magyar Nemzeti Bank stabilizálhatja a forintot – hacsak a kormányzat nem tesz megint keresztbe

Néhány napja még egy százalékpontos kamatcsökkentést várt az elemzők többsége a monetáris tanácstól (MT), amelyet azonban óvatosságra intett a forint gyengülése, és csupán 0,75 százalékponttal, 10 százalékra vitte le az alapkamatot. Pedig január 17-én Virág Barnabás, a jegybank alelnöke még azt fejtegette az Euromoney bécsi konferenciáján, hogy az infláció leszorítása után ugyanannyi érv szól az eddig megszokott 0,75, mint az 1 százalékpontos kamatcsökkentés mellett, az MT pedig a következő hónapokban, átmenetileg, az utóbbit választhatja. De nem ezt tette. Azóta ugyanis – Virág szavaival – megváltozott a külső befektetői közeg.

No nem magától. Előbb a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai pendítették meg, hogy a változó kamatozású vállalati hiteleknél a viszonyítási alapul szolgáló bankközi hitelkamatláb, a Bubor helyett a diszkontkincstárjegyek jóval alacsonyabb kamatszintje legyen az irányadó. Az ötletet a piac rosszul fogadta, az MNB is kikelt ellene.