A Népszabadság információi szerint pénteken reggel váratlanul behívatták a szegedi városházára a városi fenntartású iskolák igazgatóit, és közölték velük, hogy mivel Szeged készülő 2012-es költségvetésében 8,1 milliárd forint hiány mutatkozik, iskolánként 20-40 millió forinttal csökkentik a támogatásukat.
A közjegyzők sem dolgozhatnak 70 éves korukig, s ez, az első becslések szerint, a jövő év végéig körülbelül 70-80 közjegyzőt érint - írja a Népszabadság, megjegyezve, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara most méri fel, hogy emiatt hány, állását elvesztő alkalmazottnak kell végkielégítést fizetni.
Még mindig nem kapták meg végkielégítésüket az Elcoteq augusztus végén, szeptember elején elbocsátott dolgozói.
Végkielégítést kapnak, majd munkahelyük jogutódjánál dolgoznak tovább a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) munkatársai - írja a csütörtöki Blikk. A BKK szerint a cikk valótlanságokat állít és sugalmaz, jogi lépéseket tesznek.
Az országgyűlési képviselők egy része nem adta le a 98 százalékos különadó-bevallást, a penzcentrum.hu számításai szerint 85 fő nem tett eleget kötelezettségének a július 31-ei határidőig.
Logikus, hogy a jövedelmek után fizetendő közterhek kérdésére az adó- és járuléktörvényekben keresse az ember a választ. Újabban azonban egymás után születnek a jogi normák dzsungelében másutt rejtőző különös rendelkezések.
Van olyan eset, amikor a korengedményes nyugdíjazással el lehet kerülni azt, hogy a munkavállaló befizesse a végkielégítés különadóját.
Egy munkahely elvesztése önmagában is sok problémát okoz, de abban az esetben, ha az egykori munkavállaló bérét és végkielégítést sem kapja meg, még súlyosabb a helyzet.
Tóbiás József szerint a 98 százalékos különadó - két alkotmánybírósági döntés után - harmadszorra is elbukott, nem érte el meghirdetett célját, s ezt mára a Fidesz is belátta.
Varga Mihály szerint a kormányzatnak keresnie kell a törvényes megoldást arra, hogy azok a volt politikusok is visszafizessék végkielégítésüket, akik felelősek azért, ami az országgal történt az elmúlt években.
Az Ab múlt héten úgy döntött, nem szedhető be a különadó a 2005-2009 között felvett végkielégítések után. "Azt gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróságnak ez a döntése ellentétes Magyarország érdekével, és ellentétes a magyar emberek igazságérzetével is" - jelentette ki Szijjártó Péter.
Rogán Antal délután benyújtott egy módosító javaslatot, melynek célja az, hogy az országgyűlési képviselőket, az EP-képviselőket és az alpolgármestereket érintően - hasonlóan az eredeti szabályozáshoz - a különadó-kötelezettséget ugyancsak a 2010. január 1-jén vagy azt követően megszerzett jövedelmekre határozza meg. Később azonban visszavonta a módosítót.
Januárban még csak összesen 64 millió forintnyi végkielégítés-adót fizettek be a valaha elbocsátott, felmondott, szabadságot megváltó közszolgálati alkalmazottak, de március végéig már ennek több mint a tízszerese folyt be a költségvetésbe. Csaknem 600 szervezet jelentette be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), hogy 98 százalékos különadó alá eső végkielégítést fizetett ki, a NAV adatai alapján összesen 667 millió forintot. Bár a kormány nagyjából 1 milliárd forintot vár az adóból, nem kizárt, hogy ennek közel százszorosával is gyarapodhat az államkassza. Számoltunk.
Ha az Országgyűlés Hivatala ezzel ellenkezően értelmezi a törvény passzusait, akkor a kormánypárt módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy a képviselőkre is vonatkozzon a különadó.
Az Országgyűlés hivatala úgy értelmezi a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló törvény rendelkezéseit, hogy azok nem vonatkoznak a parlamenti képviselőkre, mert a munkaviszonyuk speciális, valójában nem foglalkoztatottak, nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem - írta keddi számában a Népszabadság.
Milyen jogai vannak a munkavállalónak, ha elküldik, ha felmond, illetve ha a közös megegyezést választja? Azonnal vagy gondolkodási idő után kell a közös megegyezésről szóló felmondást aláírnia? Olvasónk kérdésére az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.
A kormány nagyjából 1 milliárd forintot vár a végkielégítések után fizetendő különadóból.
Milyen esetben követelheti a kismama a végkielégítést, a felmondási időt és a szabadság megváltását a munkáltatójától? Olvasói kérdésre Viszló László, az Adózóna és a hvg.hu munkajogi szakértője válaszol.
Fejenként százezer eurót követel egy finn szakszervezet azoknak a dolgozóknak, akiket a Nokia elbocsát a társaság átszervezése, illetve a takarékossági intézkedések miatt.
A Népszabadság keddi számában azt írja: az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése komoly fejtörést okoz mindazoknak, akik a végkielégítéseket visszamenőleg sújtó különadót vagy a magán-nyugdíjpénztári befizetések "államosítását" támadnák, mert csak az emberi méltóság sérelmére hivatkozhatnak. A bírák is vizsgálják, hogy mit kezdjenek ezekkel a beadványokkal.
