Bezárhat a közjegyzői irodák negyede

A közjegyzők sem dolgozhatnak 70 éves korukig, s ez, az első becslések szerint, a jövő év végéig körülbelül 70-80 közjegyzőt érint - írja a Népszabadság, megjegyezve, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara most méri fel, hogy emiatt hány, állását elvesztő alkalmazottnak kell végkielégítést fizetni.

MTI/Népszabadság

A Népszabadság keddi számában Tóth Ádám, a kamara elnöke azt nyilatkozta: jelenleg több mint 300-an működnek egyéni, illetve társas vállalkozás keretében. Az elnök a nyilatkozatban súlyos problémának nevezte azt is, hogy a nyugdíjba vonulók egy része banki kölcsönt vett fel irodafejlesztésre azzal a tudattal, hogy 70 éves koráig dolgozhat közjegyzőként.

A kamara szeretné elérni, hogy a jelenleg működő irodák és a munkatársak sorsát rendezzék. Ezért adatbázist hoznak létre, hogy a távozó és az új közjegyzők között legyen megfelelő információáramlás. Szerencsésnek tartaná a kamara, ha a közjegyzők helyettesei vennék át a praxist. Tóth Ádám tájékoztatása szerint a közjegyzői irodák egy része évek óta veszteséges, mert befagyott az ingatlanpiac, hitelt alig vesznek fel és céget sem alapítanak.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?