A Nemzetgazdasági Minisztérium ismertetett egy hamarosan megjelenő tervezetet, amely jelentősen szigorítaná a harmadik országból érkező vendégmunkások foglalkoztatásának szabályait. Nem hozhat be ilyen munkásokat magáncég, illetve olyan vállalat sem alkalmazhatja őket, amelyre az elmúlt egy évben munkaügyi bírságot szabtak ki.
A tömeges járvány egy gyár építkezésén, konténerszálláson lakó munkásokat betegített meg. Ugyanarról a konyháról ettek, de az ivóvizükkel is lehetett valami, mert a 16 vízminta egyike sem felelt meg az előírásoknak.
Az Orbán-kabinet pragmatizmusa felülírta a bevándorlás-ellenes ideológiát, írja a lap, és hozzáteszi, a bevándorlók skálája széles, a vendégmunkástól a kínai középosztály aranyvízumot igénylő tagjaiig.
Ha ön vietnami lakatos, filippínó hegesztő, kirgiz gyári munkás esetleg indiai raktáros, vagyis a mintegy 120 ezer Magyarországon dolgozó vendégmunkás egyike, akkor van egy rossz hírünk: nem szavazhat június 9-én semelyik választáson. Az önkormányzati voksoláson viszont ikszelhet 1300 menekült és további mintegy 34 ezer olyan külföldi, aki huzamosan itt tartózkodik.
A következő három éven belül 25-30 új munkásszállást akarnak, de azokban csak fele részben lehet külföldi vendégmunkásokat elhelyezni.
A Paks II. Zrt. vezérigazgatója szerint egyelőre még nem látják az együttműködési pontokat, de abszolút vizsgálják a lehetőségeket a kínaiak munkaszervezési és egyéb tapasztalatai miatt.
Valójában a már működő üzemekben is sok vendégmunkás dolgozik. A kormány épp most könnyíti meg egy kínai projekt, a Budapest–Belgrád-vasút esetében a kínaiak foglalkoztatását.
Előbbinél túlnyomórészt orosz, utóbbinál szinte kizárólag kínai dolgozókról lehet szó, akik a családjuknak is kérhetnének tartózkodási engedélyt, szintén egyszerűsített eljárásban.
A minisztérium levezette, hogy Magyarországon tulajdonképpen nincs sok vendégmunkás, ám közben kiderült, hogy a tavalyi éves KSH-statisztikához képest 30 ezerrel többen vannak. És majdnem kétszer annyian, mint ahány tartózkodási engedélyt elvileg ki lehetne adni.
A kinti jövedelem nagyjából kétharmadát biztosító hazai pozíció lenne a legfontosabb tényező, amiért a külföldön dolgozó magyarok megfontolnák a hazatérést. A magyar munkaerőpiaci problémák orvoslásának a külföldről hazatérő magyarok jelenthetnék az egyik fontos elemét – hacsak nem akar a kormány kizárólag a vendégmunkásokra építeni.
Az ukránoké pedig jelentősen csökkent. A régióból ma már inkább Nyugat-Európában próbálnak szerencsét.
Ez már keddtől érvényes, de a korábban kiadott engedélyeket nem érinti.
Tovább szigorítaná a kormány a vendégmunkások alkalmazását, és teljesen megtiltaná a foglalkoztatásukat az állami intézményeknél és állami tulajdonú gazdasági társaságoknál. Kivéve persze, ha nem.
Egy friss törvénymódosító javaslat szerint csak a versenysportolók kaphatnak majd felmentést, és ők is csak akkor, ha az edzésük a testnevelésóra idejére esik. Emellett több ponton változtatna a kormány a nemrég elfogadott vendégmunkástörvényen is.
A Fülöp-szigetekről jöttek, diplomások, de mindketten egy magyar gyárban dolgoznak. Azt mondják, a futószalag mellett is kétszer annyit keresnek, mint a Fülöp-szigeteken gyógyszerészként vagy vegyészmérnökként. Hogyan telnek a mindennapjaik? Miért éri meg itt lenniük? És hogy fogadták őket a magyar kollégák? A DW videóriportja.
A nemzetgazdasági és a külgazdasági és külügyminiszter több, egymással összefüggő szabályt tett közzé csütörtökön késő este.
Kisebb jogsértéseket találtak a Bumchun Precision Hungary Kft.-nál, de még nincs arra bizonyíték, hogy a magyarokat azért rúgta volna ki a cég, hogy külföldieket vegyen fel.
A kormány saját sikereként tálalja az infláció mérséklődését, holott abban jelentős szerepet játszott, hogy a háztartások már a hideg ellenére is alig fűtöttek. Bár most óriási a gazdasági sikerpropaganda, valójában már januárban megnyekkent az idei költségvetés, és a forint árfolyama is komoly gyengülésbe kezdett a héten. Kormányunk emellett abban is vastagon benne van, hogy nem a vendégmunkást rúgják ki, hanem a magyart. De nemcsak a magyar munkavállalókat, hanem a Magyar Postát is sajátos módon védi a kormányunk.
A fő cél, hogy a 15–64 éves korosztály aktivitási rátája 78 százalékról 85 százalékra növekedjen.
A polgármester a régió gazdasági fejlődéséről szóló beszélgetésben érintette a külföldi munkavállalók kérdését.
