Akár a kínaiak is megjelenhetnek a Paks II. projekt körül – mondta el Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója a Portfoliónak.

Jákli arról beszélt, vizsgálják, mi az, amit alkalmazni tudnak a paksi bővítésnél Kína munkaszervezési és egyéb tapasztalataiból – egyelőre ő maga még nem látja a „belépési pontot”, de kizárni se tudja a távol-keletiekkel való kollaborációt.

Az atomerőmű-építés hosszú folyamat, és ma nagy mennyiségű tapasztalat Kínában van, hiszen építenek mindent: amerikai, kanadai, koreai, francia, orosz és kínai műszaki tervek alapján, illetve az összes külföldi technológia kínai megfelelőjét. Ebből belátható, hogy nekik ma olyan óriási információs bázisuk van, ami másnak nincs meg. Egyébként három óriási cég fedi le a teljes kínai nukleáris ipart, és ezért abszolút vizsgáljuk az együttműködési pontokat.

A fentihez kapcsolódni látszik egy friss fejlemény:

Az interjúban szóba került a Paks II. csúszása is. Ismert, hogy a projektet elindító szerződések 2014-ben születtek, és az eredeti tervek szerint az első új blokkok 2023-ban álltak volna üzembe. Ehhez képest most az új blokkok helyén még csak egy gödör van.

Jákli azt mondta, az első betonöntés az év végéig meglesz, a két új blokk pedig „a 2030-as évek elején” már termelni fog. A kissé homályos céldátum egyébként nem új, Szijjártó Péter külügyminiszter is erről beszél már egy ideje.

A Portfolio rákérdezett, hogy fog-e drágulni a projekt. Az egy évtizede kötött, kulcsrakész kivitelezési szerződés szerint 12,5 milliárd euró az atomerőmű építési költsége, ebből10 milliárd euró az orosz hitelkeret.

Jákli elmondása szerint a 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár „továbbra is érvényben van” az orosz fővállalkozóval, de „ha a nyugat-európai atomerőmű-építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom”. De azért hozzátette, hogy „a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre”. Azt is elmondta, hogy folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása.

A klímaváltozás miatt nyáron csökken a folyók vízhozama, illetve emelkedik a víz hőmérséklete, ez az atomerőművek hűtésénél teremt új helyzetet. Jákli azonban a Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta az interjúban.