A hvg.hu szeptemberben ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményét, amely úgy fogalmazott, hogy „a visszaélések elkerülése érdekében a magán-munkaközvetítők számára ezentúl tilos lesz az Európai Unión kívülről érkező, harmadik országbeli állampolgárok közvetítése”.

Ez benne van a hétfő este megjelent kormányrendeletben. A közlemény ugyanakkor arról is szólt, hogy a szigorítás nem vonatkozik azokra a minősített munkaerő-kölcsönzőkre, amelyek szigorú szabályok szerint hozhatnak be körülbelül egy tucat nevesített országból munkavállalókat, mert ezek a vállalatok maguk alkalmazzák őket. Ez viszont most a megjelent rendeletben így kimondva nem szerepel.

További új szabály, hogy „az engedély iránti kérelmet minden olyan esetben el kell utasítani, ahol a munkáltatóra a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki”. Ennek fényében több akkumulátorgyár is kieshet azon cégek köréből, amelyek jogosultak lehetnek EU-n kívüli munkaerő alkalmazására. De a jogszabály csak a keddi hatályba lépése utáni esetekre vonatkozik, azokra nem, ahol már megtörtént a bírságolás.

Azok a cégek sem kaphatnak engedélyt, amelyekről „a korábbi munkaerő-közvetítési eljárások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a magyar munkavállalók felvételétől olyan nyilvánvalóan alaptalan feltételekkel zárkózott el a foglalkoztató, vagy olyan rosszhiszemű magatartást tanúsított a közvetítési eljárások során, amellyel a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását kívánta indokolatlanul előnyben részesíteni”, illetve „a kiközvetített, megfelelő képzettséggel rendelkező magyar álláskereső foglalkoztatásától megalapozott indok nélkül elzárkózott”. Ezt a minisztérium szeptemberben azzal indokolta, hogy „a kormány a jövőben is a magyar munkavállalók, családok és a magyar munkahelyek védelmét szem előtt tartva, a kellő szigorral fogja alakítani a vendégmunkások foglalkoztatásának hazai szabályozását”.

Bevezetnek egy „hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatást” is, amely a hátrányos helyzetű munkavállalót felvevő munkáltatónak nyújtható, beleértve a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalót is.