Ezért történt meg, hogy az Azerbajdzsán által előítéletesnek minősített nyilatkozatot végül az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője jegyezte, nem az Unió egésze.
Mit mondott az Európai Bizottság elnöke Ukrajnáról, a bővítésről, a válságról, Kínáról vagy éppen az MI-ről, amikor az Unió állapotáról beszélt? Szóba került-e Magyarország az évértékelőben? Lesznek-e szövetségesei Orbán Viktornak és van-e lehetőség arra, hogy Brüsszel leszámoljon a vétópolitikával? Ezekről beszélt közéleti podcastunkban kollégánk, Gyükeri Mercédesz, aki Strasbourgból tudósított Ursula von der Leyen (elméletileg) utolsó 'State of the European Union' beszédéről.
A portálnak nyilatkozó belső források szerint ugyanakkor szó sem lehet arról, hogy Magyarország egy centet is lásson az EU új generációs, helyreállítási programjából, amíg nem rendezi megnyugtatóan a jogállamisággal kapcsolatban felvetett problémákat.
A migrációról szóló konklúziót végül Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nevében adták ki, de ennek csak szimbolikus a jelentősége. Orbán Viktor puccskísérletről beszélt.
Új témát dobott be az uniós csúcs előtt a magyar miniszterelnök, aki szerint a csőd felé sodorták az Európai Uniót. Ez természetesen nem igaz, Orbán magyarázatában pedig több pont is erősen megkérdőjelezhető. A kormányfő azonban valószínűleg nem véletlenül hozta elő az unió költségvetési tervének tervezett módosítását, azt ugyanis később akár vétóval való fenyegetésre is használhatja.
Magyarország azzal zsarolta az EU-t, hogy vétózni fog, ha az ukránok továbbra is a háború szponzoraként emlegetik az OTP-t, végül a vétó elmaradt, és az OTP is a listán van még.
Ezúttal a villamosenergia-piaci reformról szóló európai bizottsági javaslatra szavaz nemmel Magyarország, mert "a magyar rezsicsökkentést Brüsszelből támadják". A bizottság javaslata az árampiaci árak meghatározását kialakító mechanizmust hozná uniós szinten egységes rendszerbe.
Orbán Viktor uniós és NATO-tagságunkat bocsátja áruba, hogy szolgálhassa Kína külpolitikai érdekeit, ráadásul a Kínával szemben szigorodó uniós külpolitika egyre fontosabbá teheti őt a nagyhatalom számára. A vétókért cserében hasznot vár az autoriter rezsimmel kötött üzletekből.
A lap szerint a háttérben a Norvég Alappal kapcsolatos viták vannak.
Módosítják a panasztörvényt, kiveszik belőle a köztársasági elnök által kifogástolt részt.
Bécs szigorít a határőrizeten a magyar embercsempész-amnesztia miatt, Gideon Rachman Zelenszkij G7-es sikeréről és felelősségéről, Timothy Garton Ash Európa csökkenő súlyáról, Bernard-Henri Lévy pedig arról ír, hogy Ukrajna vegye át Oroszország helyét a Biztonsági Tanácsban. A magány és a depresszió feladja a leckét a gazdag országoknak. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A törvényalkotási bizottság (TAB) csütörtöki ülésén javasolta a vitatott rész törlését.
Szijjártó Péter tegnap jelentette be, hogy az OTP miatt blokkolja Magyarország az uniós döntéshozatalt.
Tilos lesz az abortusz a 12. hét után Észak-Karolinában, miután a republikánus törvényhozók felülbírálták a demokrata kormányzó vétóját.
A Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancsát csak azért nem üdvözölték közös nyilatkozatban az unió tagállamai, mert a kiadott közlemény aláírói közül Magyarország hiányzik. A magyar külügy szerint ez nem nevezhető vétónak, de ami igazán különössé teszi a történetet, hogy a témában nem is ők, hanem Varga Judit tárcája az illetékes. Az igazságügyi minisztérium azonban egyelőre jobbnak látja a hallgatást.
Korábban a Bloombergre hivatkozva a hazai sajtó vétóról beszélt, Paczolay Máté külügyi szóvivő szerint viszont ez nem igaz.
Több, egymástól független brüsszeli forrás is megerősítette, hogy Magyarország valóban blokkolja az Európai Békekeret további 500 millió euróval történő kibővítését.
Hivatali idejének első 7 hónapjában két törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek az új államfő, Novák Katalin, ennél többet csak Áder János vétózott első hónapjaiban. Novák az elé kerülő 82 törvényből 80-at tehát aláírt, köztük azokat is, amelyeknél direkt arra kérték, hogy ne tegye.
Viharos gyorsasággal készült el, sőt, már a tagállamok is jóváhagyták azt a jogszabály-javaslatot, amelynek révén az EU a magyar blokkolási szándékok ellenére 18 milliárd euró hitelt tud nyújtani Ukrajnának.
