Miközben az Európai Unióban egyre erősödik a Kína-szkepticizmus, amely szerint „kockázatmentesíteni” kell a Kínával való kapcsolatokat, és „rendszerszintű riválisként” kell kezelni Kínát, feltűnő, hogy a magyar diplomaták ezzel szöges ellentétben foglalnak állást. Szijjártó Péter külügyminiszter május 15-én Pekingben például azt hangsúlyozta, hogy Magyarország és Kína közötti együttműködés „inkább lehetőségeket, mint kockázatokat” jelent, amire Vang Ji, Kína külügyi vezetője azt válaszolta, hogy az országok közötti kapcsolatok „a történelem legjobb időszakába” léptek.

Vang Ji, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának külügyi igazgatója fogadja Szijjártó Péter minisztert Pekingben 2023. május 15-én.

MTI / KKM

Kirívónak hat, hogy miközben az európai külpolitika egyre komolyabb nézeteltérésbe kerül Kínával az ukrajnai háború, az emberi jogok hszincsiangi megsértése vagy a Tajvan körüli izmozás miatt, addig Magyarország kitartó barátságot ápol Kínával és Oroszországgal. Magyarország osztja Kína azon álláspontját, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás csak szítja a konfliktust, amelynek Európa az egyik legnagyobb kárvallottja. Orbán Viktor miniszterelnök május 23-án a Bloombergnek nyilatkozva kiállt az Ukrajnának nyújtott 540 millió dolláros uniós pénzügyi segélycsomag blokkolása mellett, hozzátéve, hogy „nincs esély arra, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút”.

Kína számára ugyanakkor fontos az Európával való jó viszony. Az EU létfontosságú kereskedelmi partnere, ráadásul a blokk, ha akarja, enyhíthetné Amerika és Kína rivalizálásának hatását azzal, hogy kevésbé biztonságközpontú megközelítést alkalmaz – hangsúlyozza a The Economist. Pekinget erősen aggasztja a vele szemben kialakuló összezárás – köztük a május 21-én Japánban tartott G7-találkozón tett kritikus közös nyilatkozat –, amely a Kínával szembeni nagyobb transzatlanti összefogás irányába mutat. Annak ellenére is aggasztó ez számára, hogy az uniós tagok között nincs egyetértés arról, hogy a Kínával szembeni fellépés meddig menjen el. A múlt hónapban egy kínai útja során Emmanuel Macron francia elnök arra figyelmeztetett, hogy az európai országoknak nem szabad „pusztán Amerika követőivé” válniuk Tajvannal kapcsolatban.

Magyarország még így is nagyon kilóg a sorból, miközben kihasználja, hogy igencsak jó helyzetben van ahhoz, hogy Kína vagy Oroszország külpolitikai érdekeit szolgálja, igazából Orbán üzleti holdudvara hasznot húz az autoriter rezsimekkel kötött üzletekből. Az EU tagjaként vétójoga van a kül- és biztonságpolitikában, amit a többi között arra használ, hogy felhígítsa vagy blokkolja a Kínát bíráló közös uniós nyilatkozatokat. Emellett tagja a NATO-nak is, ahol szintén hajlandónak mutatkozott megakasztani egyes folyamatokat, például támogatja Törökországot (és közvetve Oroszországot) Svédország NATO-felvételének akadályozásában.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök Stockholmban 2023. március 7-én

AFP / Jonathan Nackstrand

Kína tehát úgy látja, hogy a kevesebb mint 10 millió lakosú Magyarország, amely az egyik legszegényebb az EU-ban, kiemelkedő szerepet játszhat érdekei képviseletében. Ez nyilvánvaló volt februárban, amikor Vang Ji, legfelsőbb külügyi kinevezését követő első tengerentúli útjára indult. Franciaországba, Olaszországba, majd Németországba látogatott, majd mielőtt Moszkvába indult volna, megállt hazánkban, és dicsérte „Kína-barát politikánkat”.

A Kínához való európai hozzáállás szigorodása ráadásul egyre fontosabbá teheti Orbánt a kínai érdekek védelme során, mindaddig, amíg hazánk tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, még úgy is, hogy eközben egyre súlyosabb politikai elszigeteltségbe kerül. Amíg viszont hatalmon marad, hazánkban hasznos szövetségesét láthatja Kína.

Mindezt mutatja, hogy az elmúlt hat évben Magyarország adta le az uniós külpolitikai vétók hatvan százalékát – elsősorban Kínát és Oroszországot érintő ügyekben –, míg a többi 26 tagállam osztozik a negyven százalékon – számolta ki a Válasz Online. Éppen ez az egyik oka annak, hogy az unió bevezetné a minősített többséggel való döntéshozatalt, ugyanis így unión kívüli országok nem használhatnák ki az uniós országokkal fenntartott különleges kapcsolataikat közös EU-fellépések megakadályozására – ennek felvetésekor pedig a legtöbben a Kínával és Oroszországgal szoros kapcsolatra törekvő Magyarországra gondolnak.

Reviczky Zsolt

Akik pedig arra számítanak, hogy a sorozatos vétók előbb-utóbb hazánk EU-kilépését kényszeríthetik ki, valószínűleg már csak azért is tévednek, mert ez az egyik legfontosabb hatalmi eszköze Orbánnak, ezért bizonyos határokat nem lép át. Eddig például mind a tíz Oroszországgal szembeni szankciós csomagra rábólintott, annak elutasítása ugyanis beláthatatlan politikai következményekkel járna, ami saját helyzetét is teljesen ellehetetlenítené. Kína pedig mindebből azt szűri le, hogy az oroszbarát, illiberális kormányok megbízható barátai Kínának is.

Mindemellett talán azt is érdemes kiemelni, hogy a közvélemény-kutatások szerint a magyarok az unión belül a Kínát leginkább támogató emberek közé tartoznak, (ami részben annak eredménye, hogy a domináns kormánypárti média elfojtja a Kínával szemben szkeptikus nézeteket). A 2021-es budapesti és a nemrégiben Debrecenben zajlott tüntetések viszont azt mutatják, hogy a lakosság Kína-barátsága tünékeny lehet. A Pew Research Centre amerikai közvélemény-kutató intézet tavaly közzétett felmérése szerint a magyarországi válaszadók 52 százaléka negatívan vélekedik Kínáról, ami 2019 óta 15 százalékpontos emelkedést jelent. Mindez pedig akár belpolitikai nehézségeket is okozhat Orbán számára.

Ferencvárosban egy elhagyatott logisztikai központ utcatáblái emlékeztetnek a két évvel ezelőtti fővárosi megmozdulásokra, amelyek a Kínával kapcsolatos aggodalmakat – legalábbis rövid időre – a közbeszédbe hozták. Karácsony Gergely főpolgármester 2021-ben adta az Ujgur mártírok útja, a Dalai Láma utca, a Szabad Hongkong utca és a Hszie Si-kuang püspök út (a 30 évre bebörtönzött néhai Hszie Si-kuang katolikus püspökről) elnevezéseket, tiltakozásul, hogy az eredeti Diákváros terveit jelentősen csorbító módon, 1,8 milliárd dollárból – amelynek 80 százaléka kínai hitelből származna – itt tervezik felépíteni a sanghaji Fudan Egyetem kampuszát. Orbán Viktor meghátrálni látszott, és beleegyezett a tervről szóló népszavazásba, majd 2022-es újraválasztását követően az Alkotmánybíróság elvetette a népszavazás lehetőségét. Azóta azonban jegelik a projektet, amiben az is szerepet játszhat, hogy Kína sem szeretné legpatinásabb egyetemének hírnevét ily módon csorbítani.

Karácsony Gergely az új utcanévtáblák felavatásán.

Facebook / Karácsony Gergely

Az elmúlt hónapokban azonban Debrecenben már a kormány saját támogatói is csatlakoztak azokhoz a civil megmozdulásokhoz, amelyek a CATL kínai akkumulátor-óriás 7,7 milliárd dollárból Mikepércsre tervezett gyárépítése ellen szerveződtek. A gyárban elektromos járművekhez gyártanának akkumulátorokat, ez lenne a legnagyobb ilyen létesítmény Európában. Magyarország elektromosjármű-iparának fejlesztésére irányuló erőfeszítései más gyártókat is vonzanak: tavaly a BMW 2 milliárd dolláros elektromosjármű- és akkumulátorgyár építésébe kezdett Debrecenben. Májusban pedig egy másik kínai cég, az EVE Energy jelentette be, hogy 1,2 milliárd dolláros akkumulátorgyárat épít a BMW gyárának ellátására. A lakosok többsége ugyanakkor – a gödi Samsung akkugyár példáját látva – erősen aggódnak a környezeti hatások, különösen a vízkészletek leapasztása miatt, miközben egyre többen támadják a kormány keleti nyitás politikáját.

Nem valószínű azonban, hogy a debreceni tüntetések bármilyen kihívást jelentenének a magyar vagy a kínai kormánynak, miként az „Egy Övezet Egy Út” európai részét képező Budapest-Belgrád vasútvonal erősen túlárazott fejlesztésével szembeni fellépés sem ért el sikereket, a Fidesz számára jelentkező nehézségek pedig nagyrészt helyi szinten maradnak. Egyelőre.