Ivóvízhiány és pusztító áradások veszélye fenyeget a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előrejelzése szerint. A klímaváltozás mindkét jelenséget felerősíti, és csak kevés ország van felkészülve arra, hogy megbirkózzon a válsággal.
Lassan elfogy a víz a térségben, egyes részei lakhatatlanná válnak. Egyre kevesebb eső esik, és egyre többet öntöznek. Kiszáradó tavak, elapadó folyók, és a vízmegosztás miatt kialakuló konfliktusok sújtják már most is a térséget.
Az agrárlobbinak engedett a kormány, mikor 170 milliárdot adott az öntözés bővítésére, azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy mindenütt és mindenáron az ivóvíz kilocsolása a megoldás a mezőgazdaság problémáira. Magyarországon a többség az azonnali megtérülést keresi, és az uniós támogatások sem kényszerítik gondolkodásra a termelőket azután sem, hogy ötödik éve sül ki a kukoricaültetvényük.
Tessely Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerint a gazdasági operatív törzs még elfogadta a 40 milliárdos tervet, de a kormánynak már drága volt.
A klímaváltozás és a tartós nyári kánikula miatt az utóbbi években megugrott a lakosság vízfogyasztása. Ott még nem tartunk, hogy a meleg kiapasztaná az ivóvízkészleteket, de ott már igen, hogy belássuk: a jelenlegi infrastruktúránk több helyen egyszerűen kevés életmódunk és vízfogyasztásunk kiszolgálásához.
A nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében is szereplő területen csak nagyon kevés víz maradt.
Az ivóvíz hiánya pusztán csak egy tünete a Magyarországon is egyre erősebben tapasztalható globális felmelegedésnek. A szakértők szerint elértünk arra a pontra, ahol már elsősorban az alkalmazkodás a feladatunk, valamint az, hogy elengedjük megszokott növényeinket a túlélés érdekében.
A víztároló medencék vízszintje jelentősen lecsökkent, ezért a hőség idején jött korlátozás.
A polgármester először csak vízkorlátozást vezetett be, de a város több részén konkrétan vízhiány van, miközben egyre közelebb kerülünk a hőségriadóhoz.
2050-re akár 30 százalékkal is visszaeshet a világ élelmiszer-termelése az áradások és aszályok miatt.
A szervezet szerint az új javaslat lehetővé tenné, hogy túlhasználják vagy elpazarolják a vízkészletet a gazdák.
Fellázadtak a mexikói farmerek és meg akarják akadályozni, hogy az aszály ellenére az ország hatóságai több százmillió köbméter vizet exportáljanak az USA-ba. Kaliforniában évek óta súlyos gondot jelent a növekvő vízhiány és a klímaváltozás miatt más országokban is egyre több erőszakot szülnek a folyók és tározók miatti viták.
A klímaváltozás miatt is egyre fenyegetőbb veszélyt jelent a vízhiány, de a lopás miatt is folyamatosan apad a világ vízkészlete.
Komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet, ha nincs elég víz. Ráadásul a vízhiány nem csak a közeljövő problémája: napjainkban, fejlett országokban is küzdenek ez ellen.
A Duna–Tisza közén a faültetés vezethet a terület elsivatagosodásához
Egyre hevesebb hirtelen esőzések és az egész országot sújtó aszály: Magyarország is a bőrén érzi a klímaváltozást. A túl sok és a túl kevés víz is probléma, és ez nemcsak a mezőgazdaságot, de a lakosok mindennapjait is egyre súlyosabban érinti. A probléma kezelésére több hazai településen természetes vízmegtartó megoldásokat építenek ki, amelyek mintaként szolgálhatnak egész Európában.
A napos órák számában is kiemelkedő a belga tavasz, a hétvégén megdőlhet a 2011-es abszolút rekord.
Vízhiányos területeken is friss vizet lehetne biztosítani a megoldással.
A világ folyóinak és vízgyűjtőrendszereinek átfogó, minden jellemző adatot tartalmazó atlasza hatalmas segítséget nyújthat a nemzetközi szervezeteknek a vízhiány elleni védekezésben.
Meglepő kérésekkel állt elő a környezetvédelem érdekében az önkormányzat.
