Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A német gazdaság ütőerének számító Rajnán alig járnak uszályok, és akár teljesen leállhat a folyami szállítás. A Loire, Franciaország leghosszabb folyója gyalog is átjárható, soha nem vánszorgott ilyen lassan. A legjelentősebb olasz folyó, a Pó szintje két méterrel alacsonyabb a szokásosnál, néhol siralmas tócsára emlékeztet. London környékén és Délkelet-Angliában többfelé már a szép zöld gyep és rét is sárgára száradt ki. A Dunát Szerbiától Bulgáriáig kotorni kell, a rendkívül alacsony vízállás miatt a budapesti Szabadság hídnál kibukkant az Ínség-szikla, amely a vízhiányról kapta a nevét.
A vén kontinens nyugati, középső és déli részén jó két hónapja nem volt érdemi csapadék, és meteorológusok szerint a közeljövőben sem várható. Bár még nincs vége az évnek, tudós körökben máris arról beszélnek, hogy a szárazság az utóbbi fél évezred legsúlyosabb aszálya lehet Európában, felülmúlva a 2018-as csapadékhiányos évet is.
