A klímaváltozás miatt megy ki a repülés a divatból?
Svédországban az emberek csaknem egynegyede, egészen pontosan 23 százaléka kevesebbet vagy egyáltalán nem repült tavaly annak érdekében, hogy csökkentse az üvegházhatást.
Svédországban az emberek csaknem egynegyede, egészen pontosan 23 százaléka kevesebbet vagy egyáltalán nem repült tavaly annak érdekében, hogy csökkentse az üvegházhatást.
Egy független szegedi fejlesztőstúdió készítette el a teljes magyarországi vasúti menetrendet tartalmazó chatbotot. A Viber üzemeltetőinek megtetszett a megoldás, így most – egy matricacsomaggal megtoldva – beemelték azt az itthon is népszerű üzenetküldő alkalmazásba.
A 19. század eleji elterjedésük óta a vonatok a modern közlekedés és mérnöki tervezés középpontjában állnak. Mára vasúthálózatok épültek ki szédítő magasságokban, a legsűrűbb vadonban, tengeren és városokban, sőt még a semmi közepén is. Ezekről a technológiai áttörésekről számol be a Spektrum legújabb, Vasút csodák című sorozata.
A vonat környezetbarátabb a repülőnél, de időben, pénzben és utazásszervezésben lenne még mit behoznia.
Japánban 1964-ben építették meg a világ első gyorsvasútját, a Shinkansent, és azóta nem csak ezt használták már millióan, hanem a világ több pontján is megtalálható maglev vasúti rendszert is, mely a mágneses levitáció segítésével most már akár 600 km/h sebességre is képes. Ezt a különleges vonatot mutatja be a Grandiózus vonatok című 6 részes sorozat első epizódja.
Japánban nemhogy nem ciki a helyi MÁV, de vonatoknak saját rajongótáboruk van. A kötött pályáért bolonduló ország megalkotta a maga Orient Expresszét, mi pedig kipróbáltuk a legmenőbb kiadást, hogy levontuk a következtetést: a luxusvonat az új sétahajó.
Csaknem a hang sebességével száguldó vonattal kötné össze Sydney és Brisbane ausztráliai városokat egy helyi magánkonzorcium, a Hyperloop One kaliforniai vállalat hivatalos partnere.
Praktikum szempontjából természetesen csak vicc, de azért nyomokban sok mindent elmond a repülés egyre mindennapibb szerepéről, valamint a MÁV innovativitásáról is az Utazómajom által kiszúrt Budapest–Debrecen utazási lehetőség.
A terrorkockázat és a szórványos balesetek ellenére a szuperexpresszek nagyon biztonságosak, és immár nemcsak a légi járatokkal, hanem egymással is vetélkednek az utasokért.
A napenergiát is felhasználják egyes vonatok működtetésére Indiában, Újdelhi környékén már fel is szerelték a napelemeket az első szerelvény tetejére.
New York és Washington közé építene egy úgynevezett hyperloop vasúti pályát, amivel 29 perc lenne csak a menetidő. A tervek szerint hasonló épülhet Budapest érintésével is.
Ezt technológiát akarják majd alkalmazni a Budapest–Bécs–Pozsony-vonalon felépített pályán is.
A Budapest-Bécs-Pozsony vonalra hipergyors vákuumvasutat tervező cég a jelenlegi mágnesvasutaknál jóval olcsóbb és biztonságosabb megoldást dolgozott ki.
A világ legfejlettebb tömegközlekedési eszköze épülhet meg néhány éven belül Közép-Európában. A vákuumvasutazás nem csak villámgyors, de fejlettségéhez képest meglepően olcsó is lehet. Egy Budapestet is érintő hyperloop újrafesthetné az európai innovációs térkép felénk eső részét.
A fél Európa légiforgalmát megbénító izlandi vulkánkitörés lehetőséget teremt az európai vasutaknak, hogy utasokat hódítsanak - írja a Kötött pálya blog szerzője.
Szerdán reggel írta meg a Népszava, hogy a korábban bejelentett kettő mellett tizenkét másik vasúti vonal bezárását tervezi a kormányzat. Íme, erről a 14 vonalról van szó.
Egy másik bliccelővel épp most fizettettek be 800 ezer forintot. Ő 56-szor utazott jegy nélkül.
Élőláncban, egymás vállát fogva tettek meg több mint száz métert szombaton az esztergomi Suzuki-gyár dolgozói két, erre a célra felállított kapu között az üzem közelében található lovasligetben, hogy megalkossák Magyarország leghosszabb "embervonatát". Úgy tudjuk, a rekordkísérlet sikeres volt: az új csúcs 1040 fő, amit az itthoni rekordszövetség elnöke hitelesített.