Több mint ötezer brit kis- és középvállalat vezetői nyílt levélben álltak ki hétfőn a jelenlegi konzervatív-liberális brit kormánykoalíció gazdaságpolitikája mellett, kockázatosnak nevezve az esetleges kormányváltást a május 7-i parlamenti választások után.
Hatalmas cikkben elemzi és veszi sorra a Kreatív, milyen változások zajlottak le a média- és reklámpiacon a második Orbán-kormány ideje alatt. Több mint nyolcvanezer közbeszerzési és reklámozási adat elemzése után végeztek kalkulációkat, majd le is rajzolták, mennyi pénzt költöttek, hová folytak a pénzek, kik üzemeltették a rendszert.
Ki ne örülne egy kis pluszpénznek, főleg úgy, hogy nem kell megszakadni? A közösségi vállalkozások, különböző alkalmazások olyan lehetőségeket nyitottak meg az átlagemberek előtt is, melyekről korábban álmodni sem lehetett. Pénzt lehet keresni azzal, ha csak zenét hallgatunk vagy kérdőívet töltünk ki. Hosszabb távon viszont korántsem biztos, hogy a dolgozók jól járnak.
Hallott már a Galanzról? Mit gyárthat a Foton? Melyik piacon versenyző a Chery? Jó márka-e a Li-Ning? És a Shanghai Tang? Nyugodjon meg, nemcsak idehaza, egész Európában is csak pislognának a megkérdezettek, mert valójában arról sincs fogalmunk, hogy ezek a cégek léteznek. Pedig ideje volna ízlelgetni a szokatlan neveket, mert ha egyszer ezek a kínai cégek úgy döntenek, lerohanják Európát, igazából semmi nincs, ami megállíthatná őket. Van, amelyiknek fél EU-nyi ügyfele van, egy másik egy fontos görög kikötőbe vásárolta be magát, többnél pár százezren dolgoznak. De sokuknak még elég a belföldi piac.
Óránként az eddigi bér duplája, 2800 forint illeti meg azt a kamionsofőrt, aki Németország területére lép, még akkor is, ha magyar fuvarcégnél dolgozik. Az év elején bevezetett német törvény mégsem okozhat örömet a sofőröknek, mert a magyar munkahelyük nem bírja el a jóval magasabb fizetést. Egy munkavállaló így havonta akár 200 ezer forint költségnövekedést jelent a munkahelyének. Ezért a magyar fuvarcégek rá vannak kényszerítve, hogy ügyeskedjenek – és ők ügyeskednek.
A K&H üzleti tippek hazai vállalkozásoknak szóló rendezvénysorozatán a szakemberek évről évre bemutatják a kkv-hitelezés irányait, tendenciáit. A fokozódó állami szerepvállalásnak is köszönhetően a cégek jelenleg számos forráslehetőség közül választhatnak, azonban a vállalkozásoknak érdemes megfontolni, hogy a felvett hitel alacsony költségekkel, de bonyolult garanciával és adminisztrációval, vagy inkább magasabb kockázati felárral, de jóval egyszerűbb és olcsóbb járulékos költségekkel és adminisztrációval járjon.
Rekord közelében maradt a megszűnő cégek száma Magyarországon novemberben, így az év egészében szinte biztosan több mint 40 ezer céget töröl a cégbíróság a tavalyi 33 ezer után. Mivel a megszűnések növekedését csekély cégalapítási kedv kíséri, az év egészében akár 15 ezerrel is csökkenhet a működő társaságok száma. Ez azonban az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint inkább pozitív, mint negatív fejlemény, hiszen még így is a "kis cégek országa" maradunk.
Ezt csinálják négy és fél éve. Szabályozott keretek közé szorítják be, amit és akit csak tudnak.
Hatalmas biznisz körvonalazódik az Egyesült Államok és az Európai Unió – benne Magyarország – között. Ha minden jól megy, akkor év végére véglegesíthetik a két blokk között szabadkereskedelmi megállapodást – ez rövidítve TTIP névre hallgat –, ezzel pedig 1995, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) létrehozása óta nem látott kereskedelmi megállapodást hoznának tető alá. De mit jelent mindez az átlagpolgároknak? Olcsóbb lesz mondjuk az élelmiszer, a kisvállalkozásokat pedig tönkrevágják?
Hosszú évek folyamata szakadt meg közel egy éve, és most már biztosan elmondható, hogy csökken a magyar vállalkozások száma, derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzéséből. A csökkenés egyik oka sajnos továbbra is a cégek nagyarányú fizetésképtelenné válása, mivel a Bisnode Bedőlési Index (csődök, felszámolások cégszámhoz viszonyított aránya) ma Magyarországon 3,10 százalék, amit tovább ront a rengeteg kényszertörlési eljárás is.
A legtöbb cél él olyan praktikákkal, melyeken keresztül azt igyekeznek elérni, hogy minél többet költsünk náluk. A vállalatok ráadásul már igen korán felismerték, hogy az emberek nem csak racionálisan cselekednek, hanem az érzelmek után is mennek. Sokan ezt használják ki.
Ha van mérnök ismerősötök, aki elégedetlen az otthoni munkahelyével, akkor szóljatok neki, hogy jöjjön, mi szívesen látjuk – naponta többször is ezt mondták a német vendéglátóink az ország egyik leggazdagabb térségében több cégénél is. Nem sajnálnak havi 8-900 ezer forintos bért adni egy egyszerű összeszerelést végző munkásnak, egy mérnök ennek a dupláját keresi – és másban is nagyon megbecsülik a dolgozóikat. Nem csak a nagy cégek tudnak a világ élvonalába tartozni. Baden-Württemberg vidéki területein sok olyan kis- és középvállalkozás található, mely a maga területén a világ élvonalába tartozik.
Júliusban egyetlen hónap alatt 815 építőipari cég szűnt meg Magyarországon. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató igazgatója szerint a havi adatok ezúttal nem sokat mondanak az ágazat állapotáról, mert a törlések nagy száma annak eredménye, hogy a cégbíróság sikeresen rövidítette le a bejegyzések és a közzététel között eltelő időt. Ettől függetlenül a megszűnések száma magas a szektorban, de a kilátások javulnak.
Eltúlzott az, hogy az ingyenebéd, gyümölcs, esetleg a grátisz hajvágás miatt szeretnek az emberek egy munkahelyre járni. Egy amerikai kutatás szerint sokkal fontosabb az, hogy családias legyen a légkör, egy csapatként dolgozzanak a munkavállalók, és olyan értékeket képviseljen a cég, amelyet a dolgozók is magukénak éreznek. Természetesen ugyanakkor a fizetés nagyságát sem lehet elhanyagolni a listáról. 10 cég, ahol az amerikai dolgozók a legboldogabbak, legelégedettebbek.
