Furmányos trükkökkel csalnak ki több pénzt tőlünk a kiskereskedők

Volt már olyan, hogy nem az eszére hallgatott egy termék, szolgáltatás megvásárlásakor, hanem az érzelmei vezérelték? Minden bizonnyal igen, ráadásul a cégek nagyon is jól tudják azt, hogy az embereket sokszor az érzelmeik vezénylik. Ezért különböző taktikákat, trükköket vetnek be azért, hogy több pénzt hagyjunk ott náluk. A Huffington Post most ezekből szedett össze egy tucatot:

1. Felbukkanó mosolyok a logókban. Ilyen például a Heineken, vagy az Amazon logója, ezzel barátságosabbá lehet tenni a márkát.
2. Érzelmi kapcsolatot talál az ember abban, ha egy terméket a saját képére formálnak. Ezért is van például emberarcú tigris a müzlin, ezzel is mutatják, hogy nem egy terméket vásárolsz meg, hanem egy barátot veszünk magunk mellé.
3. A müzlis dobozokon a karakterek lefelé néznek. Azért, hogy szemkontaktust találjanak a gyerekekkel, akik a boltokban mászkálnak.
4. A kevesebb néha több. Ez különösen az étlapokra vonatkozik: a szellősebb, színesebb, képekkel ellátott étlapokkal kapcsolatban az a tapasztalat, hogy így többet rendelnek az emberek.
5. Illatokkal csalogatnak be a boltba. Érzett már különböző illatokat bizonyos boltok előtt elhaladva? Ez nem véletlen, például a fehéjt előszeretettel alkalmazzák a vevők becsalogatására.
6. Először a zöldségekbe, gyümölcsökbe botlunk bele sok áruházban, ha belépünk. Ezzel akarják azt mondani a cégek, hogy vásárolj egészséges termékeket, de nem baj, ha később veszel gyorskaját is, hiszen már van nálad három kiló alma.
7. Bizonyos láncok felemelik az árakat a leárazások előtt. Így az eredeti áron adják el a termékeket. Magyarországon tilos a fogyasztók megtévesztése.
8. Egyes online zeneboltok például nem azonnal küldik el a vásárlásunk után a számlát, így nem érezzük "bűnösnek" azonnal magunkat, amiért vásároltunk.
9. Bárok és éttermek nem írják oda az étlapra a fizetőeszközt az ár után (például azt hogy Ft, vagy $). Ezzel akarják a cégek elhitetni velünk azt, hogy nem is költünk.
10. Tapizás. A boltok megengedik, hogy egyes termékeket megfogdossunk, kutatások szerint így nő az adott egységben elköltött vásárlói pénzösszeg.
11. Lassú zene. Az áruházak, láncok előszeretettel játszanak lassú zenét, így az emberek andalogva, nem rohanva vonulnak végig a boltokon. Ráadásul lehet még egy csavar is a történetben: egy ázsiai bolt például eladásainak megugrását regisztrálta azok után, hogy abból az időszakból játszott be zenét, amikor vásárlóinak jelentős része született.
12. A gyors zene ezzel ellentétben ugyanakkor gyors mászkálást és impulzus vásárlást eredményez.