Az elmúlt három hónapban átlagosan több mint 550 építőipari cég szűnt meg havonta, mégis mintha kifelé lábalna az ágazat a válságból. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint ugyanis a felszámolás nyomán megszűnő cégek száma harmadik hónapja csökken, ami azt mutatja, hogy a nagy cégfluktuáció ellenére egyre kevesebb cég búcsúzik a piactól adósságokat hátrahagyva.
Az elmúlt évek rapid gazdasági, társadalmi és jogi változásai a jól működő cégek tulajdonosait is válaszút elé állították. 2013-ban több mint százezer működő cég tulajdonosi szerkezetében történt változás, ami messze meghaladja a korábbi értékeket.
Budapesten van a legtöbb új cég, a kft-k tarolnak, alacsony a törzstőke.
A közigazgatási minisztérium szerint nem értelmezhetők úgy az új Ptk. szabályai, ahogyan azt egy ügyvédi iroda tálalta, vagyis nincs arról szó, hogy a vállalkozásokban résztulajdonnal bíró, és onnan fizetést is kapó vállalkozóknak nem folyósítható a bér, amennyiben a cég veszteséges.
Már 2013 novemberében 30 ezer fölé emelkedett az éven belül megszűnő cégek száma Magyarországon, és ezzel megdőlt a 2010-es negatív rekord. A mostani cégtörlési hullám még a 2012-es felszámolási és végelszámolási dömping eredményeként dübörög végig a gazdaságon. Az Opten céginformációs szolgáltató szerint a kft.-k kötelező törzstőkeemelése jövőre új végelszámolás-cunamit indíthat el.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) az államigazgatás modernizálása, valamint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) exportjának támogatására a magyar állam számára 50 millió eurós, míg a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt. számára 100 millió eurós hitelkeretet nyújt, az erről szóló szerződéseket pénteken írta alá Baranyay László, az EIB alelnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója.
Százmilliárd forintnyi támogatást fizethetnek vissza a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) azok a vállalkozások, amelyek nem mentek át az ügynökség átláthatósági szűrőjén – olvasható a pénteki Magyar Nemzetben.
Felkavarta az állóvizet Horváth András volt adóellenőr színre lépése, aki szerint 1000 milliárdos tétel az, amit a legnagyobbak évente elcsalnak, miközben a NAV ezekben az ügyekben rendszeresen nem lép fel kellő erővel. Horváth szerint ő nem a levegőbe beszél, egyes adótanácsadók ugyanakkor kétségeiknek adtak hangot az intézményesített "letelefonálásokról" hallva, ráadásul szerintük nem is biztos, hogy egy ember ilyen mélységben átláthatta a rendszer működését. A hvg.hu által megkérdezett kiskereskedelmi láncok közölték, minden előírást betartottak, alapvető érdekük a tiszta kereskedelem, illetve van olyan cég, amely nem is lehet érintett határon átnyúló adócsalásban, mivel forgalmazott termékeinek 90 százaléka magyar.
Már most látható néhány lehetőség arra nézve, hogy hogyan lehet időt nyerni a kft.-k jövőre esedékes kötelező tőkeemelésével kapcsolatban.
Bevétele alapján az idén is a legnagyobb állami tulajdonban lévő cég, az olajipari óriás Sinopec vezeti a kínai vállalatok ötszázas listáját, amelynek legnagyobbjai közt az olajipari cégek mellett a bankszektor szereplői dominálnak. A listázott cégek összbevételének növekedése jócskán lelassult.
Bár szeptembertől a kiskereskedelemben az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépeket kell használni, az illetékes hatóság eddig csak három forgalmazónak a pénztárgépét engedélyezte, melyek ráadásul ugyanannak a lengyel gyártónak a termékei. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint gördülékeny a kérelmek befogadása, a piac viszont egyáltalán nem ezt igazolja vissza. A három vállalkozás addig simán letarolhatja a piacot, mire a többi kérelem ügyében a hivatal dönt.
