Az elmúlt három hónapban átlagosan több mint 550 építőipari cég szűnt meg havonta, mégis mintha kifelé lábalna az ágazat a válságból. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint ugyanis a felszámolás nyomán megszűnő cégek száma harmadik hónapja csökken, ami azt mutatja, hogy a nagy cégfluktuáció ellenére egyre kevesebb cég búcsúzik a piactól adósságokat hátrahagyva.
Az elmúlt évek rapid gazdasági, társadalmi és jogi változásai a jól működő cégek tulajdonosait is válaszút elé állították. 2013-ban több mint százezer működő cég tulajdonosi szerkezetében történt változás, ami messze meghaladja a korábbi értékeket.
Az elmúlt 12 hónapban a cégek átlagosan számláik 67 százalékát fizették ki időben, míg egy évvel korábban csupán 59 százalékát, derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő, fizetési tapasztalat programjából. Emellett ráadásul a számlafizetési határidők és késedelmek, valamint az extrém 90 napos késések is csökkentek. Általánosságban elmondható, hogy javul a magyar vállalkozások fizetési fegyelme, de még így is óvatosságra int a Bisnode, mivel késés esetén átlagosan 45 napot kell várnia egy számlakibocsátónak mire a pénzéhez jut.
Míg a külföldi vállalatok többsége inkább belföldön terjeszkedne, Magyarországon fordított a helyzet. A vállalkozások 21 százaléka külföldön tervez növekedést, míg a hazai piacon 19 százalék.
Budapesten van a legtöbb új cég, a kft-k tarolnak, alacsony a törzstőke.
Javítást, cserét már a gyártótól, a kereskedőtől is lehet kérni.
A közigazgatási minisztérium szerint nem értelmezhetők úgy az új Ptk. szabályai, ahogyan azt egy ügyvédi iroda tálalta, vagyis nincs arról szó, hogy a vállalkozásokban résztulajdonnal bíró, és onnan fizetést is kapó vállalkozóknak nem folyósítható a bér, amennyiben a cég veszteséges.
Beragadt a Magyar Nemzeti Bank csodafegyvere, a növekedési hitelprogram, és ez azt sejteti, hogy a választások után újabb unortodox eszközökhöz fog nyúlni a jegybank – írja Zsiday Viktor befektetési szakértő blogbejegyzésében. A szakértő szerint ha az MNB növekedést akar – márpedig úgy tűnik, hogy akar, bármi áron – akkor újra kell töltenie az elefántölőt. A jegybank "meredekebb" megoldásokat is számba vehet.
Számosságát tekintve a 2013-as év 11 százalékos növekedést hozott a vállalati összeolvadások és felvásárlások (M&A) piacán Magyarországon, míg a piac becsült mérete közel két és félszeresére nőtt. A befektetők elsődleges célpontjai továbbra is az IT és a technológiai vállalatok – áll az EY legfrissebb M&A Barometerében.
A március 15-én hatályba lépő új Ptk. szerint a volt cégvezető kötelezhető lesz arra, hogy a felszámolási eljárás során bizonyos feltételek esetén ki nem elégített követeléseket maga fizesse meg. Kérdéses, hogy emiatt megszaporodnak-e a csődeljárások, mivel jelenleg alig élnek ezzel a lehetőséggel: tavaly mindössze 131-en jelentettek csődöt, miközben csaknem 13 600 felszámolás és 11 300 végelszámolás indult, és 22 ezernél több céget kényszertöröltek. A vállalkozások pénzügyi reorganizációjával foglalkozó Reconcept Kft. szerint a fő probléma az, hogy a felszámoló (vagyonfelügyelő) nem feltétlen érdekelt az eredményes folyamatban, az adóhatóság, valamint a banki hitelezők nem eléggé rugalmasak és türelmetlenek.
Már 2013 novemberében 30 ezer fölé emelkedett az éven belül megszűnő cégek száma Magyarországon, és ezzel megdőlt a 2010-es negatív rekord. A mostani cégtörlési hullám még a 2012-es felszámolási és végelszámolási dömping eredményeként dübörög végig a gazdaságon. Az Opten céginformációs szolgáltató szerint a kft.-k kötelező törzstőkeemelése jövőre új végelszámolás-cunamit indíthat el.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) az államigazgatás modernizálása, valamint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) exportjának támogatására a magyar állam számára 50 millió eurós, míg a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt. számára 100 millió eurós hitelkeretet nyújt, az erről szóló szerződéseket pénteken írta alá Baranyay László, az EIB alelnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója.
Százmilliárd forintnyi támogatást fizethetnek vissza a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) azok a vállalkozások, amelyek nem mentek át az ügynökség átláthatósági szűrőjén – olvasható a pénteki Magyar Nemzetben.
A beszámolójukat a naptári év alapján készítő vállalkozásoknak december 20-i hatállyal kell az éves várható adó összegére kiegészíteniük a 2013-ban már megfizetett társaságiadó-, iparűzésiadó-előlegeket, valamint az innovációs járulékot.
Felkavarta az állóvizet Horváth András volt adóellenőr színre lépése, aki szerint 1000 milliárdos tétel az, amit a legnagyobbak évente elcsalnak, miközben a NAV ezekben az ügyekben rendszeresen nem lép fel kellő erővel. Horváth szerint ő nem a levegőbe beszél, egyes adótanácsadók ugyanakkor kétségeiknek adtak hangot az intézményesített "letelefonálásokról" hallva, ráadásul szerintük nem is biztos, hogy egy ember ilyen mélységben átláthatta a rendszer működését. A hvg.hu által megkérdezett kiskereskedelmi láncok közölték, minden előírást betartottak, alapvető érdekük a tiszta kereskedelem, illetve van olyan cég, amely nem is lehet érintett határon átnyúló adócsalásban, mivel forgalmazott termékeinek 90 százaléka magyar.
Már most látható néhány lehetőség arra nézve, hogy hogyan lehet időt nyerni a kft.-k jövőre esedékes kötelező tőkeemelésével kapcsolatban.
Bevétele alapján az idén is a legnagyobb állami tulajdonban lévő cég, az olajipari óriás Sinopec vezeti a kínai vállalatok ötszázas listáját, amelynek legnagyobbjai közt az olajipari cégek mellett a bankszektor szereplői dominálnak. A listázott cégek összbevételének növekedése jócskán lelassult.
Bár szeptembertől a kiskereskedelemben az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépeket kell használni, az illetékes hatóság eddig csak három forgalmazónak a pénztárgépét engedélyezte, melyek ráadásul ugyanannak a lengyel gyártónak a termékei. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint gördülékeny a kérelmek befogadása, a piac viszont egyáltalán nem ezt igazolja vissza. A három vállalkozás addig simán letarolhatja a piacot, mire a többi kérelem ügyében a hivatal dönt.
A fiatalok által menedzselt vállalkozások kétszeres sebességgel képesek fejlődni, a gond csak az, hogy kevesen vágnak bele és sokan már az elején elbuknak.
A hazai cégvilág kétes szereplőinek kiszűrésére három hónap alatt több mint 180 ezer társaság ügyét tekintette át az adóhivatal, a rostán nagyjából 400 vállalkozás akadt fenn – írja a Magyar Nemzet csütörtöki számában.
