Kevesen mondhatják el magukról, hogy életük során ugyanúgy voltak fehérterroristák, mint kitüntetett antifasiszta ellenállók, az életnek eredetileg színészi ambíciókkal nekifutó Zsabka Kálmán viszont közéjük tartozott.
A deszki Gerliczy kastélyban működő iskola és gyermekotthon történetét családi dráma öleli körül Lugosi Viktória Akit itt felejtettek című könyvében, mely a Pesti Kalligram gondozásában jelent meg.
A kiállítás augusztus 23-án nyit, aznap az érdeklődők neves osztrák és magyar szakemberek részvételével pódiumbeszélgetésen is hallhatnak a bécsi vészkorszak hátteréről.
Több mint kétezer magyar zsidó neve szerepel azon a listán, melyet nemrég a közösségi médiában hozott nyilvánosságra a madridi szefárd intézet, a Centro Sefarad-Israel. Az orvosokat, kereskedőket, szabókat és több ezer társukat az egykori spanyol ügyvivő, Ángel Sanz Briz segítségével sikerült megmenteni, a hős diplomata történetét mégis kevesen ismerik. Madridban most ezen akarnak változtatni, amihez az egykori magyar túlélőkre és leszármazottjaikra is szükség van.
Német zsidó műkincskereskedők leszármazottjai a Guelf-kincseket szerették volna visszakapni, magyar holokauszttúlélők pedig deportálásukkor elkobzott javakért kértek kárpótlást. Az amerikai legfelsőbb bíróság mindkét ügyben kimondta saját illetéktelenségét.
Több mint 70 éve keresnek a burgenlandi Rohonc környékén közel 200 meggyilkolt magyar munkaszolgálatost. Eredménytelenül.
Tíz éve kutatja a szerbiai Bor bányavidékére 1944-ben elhurcolt magyar munkaszolgálatosok történetét Csapody Tamás, év végén jelent meg második kötete a témában. A jogász-szociológus szerint akadt emberséges keretlegény is az embertelenségben, és a legkegyetlenebbek sem bűnözőnek születtek: hogy azzá váltak, abban ők maguk és a körülmények is közrejátszottak.
