A legtöbben úgy gondolják, hogy egy netről letöltött film nem sokat tud ártani a számítógépnek, de egy hozzá leszedett feliratfájl aztán már végképp nem lehet veszélyes.
Első látásra pénztárcabarát megoldásnak tűnik hamis/kalóz/feltört Windowst tenni a számítógépekre, pár tízezer forintot "megspórolhat" vele az ember. De ami elsőre olcsó, az másodikra már lehet, hogy nagyon drága lesz – és erre éppen az elmúlt időszak szolgált egy elég jó bizonyítékkal.
Az androidos mobilt használók nemrég egy új típusú mobil banki kártevővel találkozhattak a Google Play áruház alkalmazásai között. A kártevő elemlámpa-alkalmazásnak álcázta magát, és más trójai banki vírusoktól eltérően képes volt a funkcióit dinamikusan változtatni, így az összes androidos készüléktípusra veszélyt jelentett.
Azt hihetnénk, biztonságban vagyunk, ha csak a Google Play áruházból töltünk le alkalmazásokat. Sajnos ez élet néha rácáfol e hiedelemre.
Robbanásszerűen terjednek az Android operációs rendszerre írt kártékony programok.
Olyan biztonsági rést találtak az Microsoft Office valamennyi verziójában, amelyik komoly gondot jelenthet a Wordöt használóknak.
A legfrissebb adatok szerint továbbra is a trójai programok uralják a számítógépes vírusok toplistáját. A rangsorban újra feltűnt a kifejezetten zsarolóvírusokat terjesztő Nemucod trójai program is.
Az alábbi Chrome-bővítménnyel sokat tehetünk abban érdekében, hogy ne fertőzzük meg a számítógépünket.
Az újabb itthoni betegek közül tizenötnél igazolták, hogy kanyarósok lettek. Csongrád megyében majd négyszázan kapták már meg a kombinált védőoltást.
Az alábbi USB kulcs lehetővé teszi, hogy az eddigieknél bátrabban csatlakoztassunk ismeretlen pendrive-ot a számítógépünkhöz.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint fontos az érintettek védőoltása, mert a kanyaró más országokra is átterjedhet. Romániában az oltási kampány ellenére egyre több a beteg.
Már a makói kórházban van az oltóanyag, de hétfőn találtak egy újabb kanyarógyanús beteget a dolgozók között. A kórházban ápoltak között továbbra sem fertőződött meg senki a vírussal.
Terjed az influenza, több kórházban nem engednek látogatókat a betegekhez.
A hazai vállalatok az elmúlt két évben összesen félmilliárd forintot fizethettek ki váltságdíjként a zsarolóvírusok fejlesztőinek – állítja a kiberbiztonsággal foglalkozó G Data. Egy amerikai felmérés szerint a cégek nagyobb valószínűséggel engednek a zsarolásnak, mint a magánemberek.
A Nébih csütörtökön közölte, hogy egy nagyszőlősi gazdaságban is kimutatták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát. A betegség emberre nem, de a sertésekre, vaddisznókra rendkívül veszélyes.
A Pokémon GO után a tavalyi év másik kirobbanó mobiljáték-sikere a Super Mario Run volt. Ez utóbbi játékot azonban egyelőre csak iPhone-on vagy iPaden lehet játszani, és csúnyán pórul járhat az az androidos, aki nem veszi ezt tudomásul.
Fertőzött hirdetéseken keresztül terjedő új rosszindulatú kódokat fedeztek fel az ESET szakemberei. Az érintett oldalak között neves, több millió napi látogatóval bíró weboldalak is megtalálhatók. A vállalat észlelőrendszere szerint az utóbbi két hónap során a kártevő több mint egymillió felhasználót fertőzött meg.
Idén duplájára nőtt a zsarolóvírusokkal indított támadások száma: év elején 20 másodpercenként támadtak meg egy otthoni számítógépet, a harmadik negyedévben már 10 másodpercenként regisztrált ilyen esetet a Kaspersky Lab. A vállalatok ellen indított támadásoknál is hasonló a trend: míg januárban 2 percenként észleltek támadást, addig októberben már 40 másodpercenként következett be.
A két részből álló, PoisonTap névre keresztelt eszközzel azok a számítógépek is megfertőzhetők vírusokkal, amelyeket lezárt a tulajdonosuk.
Míg a baktérium él, anyagcseréje van, táplálkozik, szaporodik – csoda, hogy adóznia nem kell –, a vírus tulajdonképpen nem csinál semmit, csak úgy van, mint egy valóságshow-celeb. És hogy ez komolyra fordítva miért fontos? És miért nem árt tudnia, mielőtt meglátogatja a háziorvosát? Szánjon rá pár percet, és megérti.